Történelmi lehetőség és rengeteg pénz érkezik a magyar vidék számára
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nagymintás kutatást végzett a magyar vidék jelenlegi állapotának feltérképezésére. Ehhez kapcsolódóan 2021. november 4-én konferenciát rendeztek a budapesti Larus étteremben a magyar vidék helyzetéről, a fejlesztéspolitika területi vonatkozásairól, a vidék megtartóerejéről és a digitalizáció, valamint a klímaváltozás vidékre gyakorolt hatásairól. A Manta Digitál Marketing Kft. is jelen volt a programokon, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb az agrárminiszter, Nagy István beszéde volt.
A magyar vidék egy olyan terület, amely gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben egyaránt Magyarország gerincét adja. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy mindhárom aspektusát egyenlő mértékben ápolja és fejlessze – kezdte előadását Nagy István agrárminiszter.
A hazai agrárium és a vidékfejlesztés nem csak a vidéken élő emberek ügye. Mindannyiunk számára kiemelkedően fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat és komoly exportőr; a vidék gerince; a magyar hagyományok folytatója; közösségformáló erő; jelentős tartalékokkal rendelkező foglalkoztatási ágazat.
Azt szeretnénk, hogy jó legyen vidéken élni, lehessen ott boldogulni, hogy generációk adhassák át egymásnak a tudást, és fel legyenek vértezve a legkorszerűbb ismeretekkel is. Az agrártárca feladata, hogy segítse az érintett térségeket alkalmazkodni ezekhez a tendenciákhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek ennek a folyamatnak.
Fotó: Pelsőczi Csaba
Alapvető fontosságú tehát a vidéki emberek életminőségének javítása. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében fontos a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint a megfelelő vidéki infrastruktúrának a biztosítása a vidéki térségekben.
Az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványos fejlődésének vagyunk tanúi, melyben még további tartalékok vannak. A magyar vidék vitathatatlanul feljövőben van.
Miért is választják egyre többen a vidéki életet?
A kommunikációs technológia látványos előretörésének, továbbá a közlekedés és a vidéki infrastruktúra fejlődésének ebben kiemelkedő szerepe van. A nagyvárosi életből kiábrándulók vonzó alternatíváját látnak a vidéki életben.
Érdekességképp egy adat arról, hogy tavaly, 2020-ban a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból pedig 2600 honfitársunk költözött el, mindeközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt[1]. Ezen számok is azt mutatják, hogy megfordulni látszik a trend a városi vagy vidéki életformát választók körében.
A 2010 óta hivatalban lévő polgári-nemzeti kormány egy kiegyensúlyozott, a főváros-vidék funkcionális munkamegosztásán alapuló Magyarország megteremtésén dolgozik. Mivel a magyar Kormány számára „a vidék nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. Ahogy ezt miniszterelnök úr is elmondta a közelmúltban.
Fotó: Pelsőczi Csaba
A magyar vidék nélkülözhetetlen szerepet játszik hazánk életében. Feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Meg kell adni végre a magyar vidéknek, ami jár neki!
Világosan kell látni, hogy a vidék nem egy homogén struktúra. Aprófalvak, közepes települések, nagyobb városok alkotják; gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek; védett természeti tájegységek; mezőgazdasági területek egészítik ki egymást. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása.
Ennek célja, hogy hozzájáruljon az egységes, szuverén Magyarország további erősödéséhez, bővítse a nagyvárosokon kívül élők lehetőségeit. Helyreállítsa a vidéki Magyarország megtartó erejét, erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. A kormánybizottság számos nézőpontot, társadalmi érdeket be tud csatornázni a következő évtized vidékfejlesztési politikájába. Nagyon fontos, hogy a helyi gazdaság meghatározó erőforrása legyen a nemzetgazdaságnak, hiszen az exporttöbblet 60-70 százalékát az agrárium teszi ki. El fogjuk érni, hogy érdemes legyen vidéken maradni, hogy a föld valódi megtartóerő legyen.
Az Agrárminisztérium elkötelezett célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. A korábbi időszakokban a központi költségvetés 17,5 százalékkal egészítette ki az Európai Unióból jövő forrásokat. Azonban most az a történelmi léptékű döntés született azzak, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki azt. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési keret, addig most 4265 milliárd forint, tehát gyakorlatilag háromszorosa. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt. A „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program egyben egy fontos mérföldköve, vidéket erősítő lába a meghozott kormányzati intézkedéseknek, melyet pontról pontra, következetesen valósítunk meg. A másik ugyanilyen fontos kormányzati intézkedés volt a Magyar Falu program, amely a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét támogatja, amely hozzájárul a falusi emberek életminőségének javításához.
Szükség is van erre a mozgástérre, mert számos területen kell előrelépnünk. A rendszerváltáskor elkövetett hibák még ma is éreztetik a hatásukat. Különösen vidéken érezhető ma is, hogy a 30 éve történt privatizáció idején várt beruházások, fejlesztések elmaradásával az új tulajdonosi kör egy része inkább bezárta, lebontotta ezeket az iparágakat. Végső soron visszanyomták a magyar mezőgazdaságot alapanyag-termelő státuszba. Ez egy nagyon súlyos versenyhátrányba kényszerítette az országot.
Majd később bekövetkezett még egy rossz döntés, még a szocialista kormányzás időszakában, amikor az első európai uniós forrásokat rosszul használták fel. A nyilvánvalóan a nagyobb megtérülést, gyorsabb felzárkózást ígérő gazdaságélénkítésre kisebb hányadot, 40 százalékot fordítottak, míg az inkább a külföldi érdekeket rövidtávon jobban kiszolgáló kohéziós intézkedésekre 60 százalékot. Ez egy rendkívül súlyos hiba volt. Ebben az időszakban maradt le a magyar mezőgazdaság a közvetlen versenytársai mögött.
Fotó: Pelsőczi Csaba
Most jött el az az időszak, amikor a nemzeti társfinanszírozással történelmi döntést hozott a magyar kormány. A fejlesztési igények megvalósítását magasabb fokozatra kapcsoljuk. hogy ezeket a hátrányokat egyszer s mindenkorra ledolgozzuk és meg is haladjuk. Két év alatt több pénzt fogunk elkölteni, mint a korábbi teljes 7 éves költségvetés volt. Olyan ütemváltás történik a magyar mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, feldolgozóiparban már az elkövetkező két évben is, amely jelentősen versenyképesebbé tesz bennünket.
A Kormány által 80 százalékra megemelt nemzeti kiegészítő forrásnak köszönhetően például már idén, 2021-2022-ben is 1.529 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programok finanszírozására. A megújuló vidék, megújuló agrárium programunk első ütemében meghirdetett pályázati felhívások rendkívül sikeresnek bizonyultak, hiszen egyszerűbb kiírással, gyorsabb bírálattal sikerült elérni, hogy a nagyszámú támogatást igénylő rövid időn belül támogatói okirathoz jusson, fejlesztését megkezdhesse. A program második üteme most indult szeptemberben és további lehetőséget teremt a versenyképességet, hatékonyságnövelést szolgáló beruházások megvalósítására, de kiemelt szerep jut a környezetkímélő gazdálkodási formák támogatásának is.
A Vidékfejlesztési Programban 2014 óta eddig összesen több mint 2020 milliárd forintra már megszülettek a támogatói döntések. Az eddigi döntések összesen több, mint 228 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 71 százaléka nyert.
Ezek a számok meredeken fognak emelkedni. Ez valóságos pályázati dömpinget jelent. Ahhoz, hogy az intézményrendszer képes legyen kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket, egyrészt annyira egyszerűsítjük a pályázatokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik. Másrészt bővíteni fogjuk a végrehajtásban részt vevők létszámát is, amely az előzetesen kalkulált adatok alapján nagyságrendileg 20 százalékkal több kapacitás bevonását teszi szükségessé az elkövetkezendő időkben az agrártámogatások kezelése területén a megyei kormányhivatalok és az államkincstár esetében is.
Fotó: Pelsőczi Csaba
Feltett szándékunk, hogy ne csak egy egyszeri fejlesztési hullámot biztosítsunk ebből a tekintélyes mennyiségű forrásból, hanem hosszú távú, a további folyamatos fejlődést megalapozó maradandó hatást érjünk el. Olyan pályázati felhívásokat kell kiírnunk, amelyek felerősítik a gazdálkodók azon természetes igényét, hogy az 50 százalékos önerejük befektetésével számukra hosszú távon versenyelőnyt biztosító, hatékonyságnövelő, technológiailag előre vivő fejlesztéseket valósítsanak meg. Hiszen ne feledjük, hogy ez a 4265 milliárd forint csak az 50 százalékos támogatási része a projekteknek, ehhez jön még a projektgazdák által előteremtett önrész, amely így duplázva még magasabb értéket képvisel.
Tudatosítanunk kell a gazdálkodókban, hogy a mezőgazdaság korszakváltáshoz érkezett. A 21. században az agráriumban nem elegendő a hagyományokra épülő korszerű szakmai tudás alkalmazása.
A siker feltétele az ökológiai személetre épülő, a természeti környezet megóvását és fenntarthatóságát biztosító és a hatékonyságot, nemzetközi versenyképességet egyszerre növelő innovatív megoldások, fejlesztések, beruházások megléte és azok mind szélesebb körű alkalmazása. A mai fogyasztóknak naprakész technológiával előállított, megfelelő minőségű és nyomon követhető termékre van szükségük, ezt pedig csak korszerű technológiával lehet elérni.
A gyors technikai fejlődéssel nehéz lépést tartani, hiszen ez folyamatos tanulást, alkalmazkodást igényel a gazdák részéről. Azonban vitathatatlan, hogy az új korszerű technológiák milyen komoly előnyökkel járnak: a megtakarítások mellett sokat tehetünk a talajaink és környezetünk megóvásáért is. Másrészről viszont a technológiai modernizációban való lemaradás versenyhátrányba taszítaná a gazdaságokat. Ezen felismerés eredményeként a kormány elfogadta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket.
Fotó: Pelsőczi Csaba
Célunk, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson. Éppen ezért az agrárdigitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
Fontos, hogy ne csak a nagyméretű, hanem a családi gazdaságok is minél előbb átálljanak. Hiszen a családi gazdaságok fontos szerepet töltenek be a vidéki munkahelyek létrehozásában és megtartásában, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzésében is. Jelentőségük elvitathatatlan, így a működésük támogatása elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődése szempontjából. A tárca ezért különösen nagy figyelmet fordít a családosokra, családi gazdálkodókra, őstermelőkre, mind adókedvezményekkel, az adminisztráció egyszerűsítésével és támogatásokkal segítjük őket.
A mikro, kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat érintő majd negyedévszázados, elavult, bonyolult szabályozási környezetet 2021. január 1-től a családi gazdálkodásra vonatkozóan új szabályozási környezet váltotta fel. Az év elején bevezetett 3 új működési formának köszönhetően csaknem 300 ezer őstermelő és a családi gazdaságok mintegy 83 ezer dolgozója számára válik kedvezőbbé és könnyebbé az adózás, megújul és egyszerűbb lesz a családi gazdaságok működése.
A jövőépítés jegyében támogatjuk a fiatal gazdákat, az oktatást. Az új generáció megnyerése a fenntartható és modern gazdálkodás záloga, ezért fontos az agrárfelsőoktatás tekintetében, mint a vidéki életszemlélet népszerűsítése, hogy létrejött a gödöllői központtal Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem valamint a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Fotó: Pelsőczi Csaba
Amennyiben mindaz a fejlesztés megvalósul, amit a mostani átmeneti években és 2023 után tervezünk ezekből a forrásokból, akkor már 5 éves távlatban látványos megújulásnak lehetünk tanúi. Ehhez még nyilván sok erőfeszítést kell tennünk.
Az egyik kiemelt feladat az elkövetkező fél évben a 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika alap- és végrehajtási rendeleteiről szóló európai uniós tárgyalásokon a magyar érdekek következetes és hatékony képviselete, illetve a magyar intézkedéseket tartalmazó KAP stratégiai terv véglegesítése és az Európai Bizottság felé való benyújtása.
Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar vidéki térségek jelentős részében az agrárium képezi a jövőben is a helyi gazdaság alapját, ahol a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai hordozzák az egyik legerősebb gazdaságfejlesztési potenciált.
Remélem, hogy agrárpolitikánk hatására történelmi fejlődésen fog keresztülmenni a magyar vidék. A vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti.
2021. 11. 08.
Manta Digitál Marketing Kft.
#agrár #agrárfejlesztés #magyarvidék #vidékfejlesztés #mezőgazdaság #kutatás #fejlesztéspolitika #infrastrukúra #támogatás #fejlesztés #gazdálkodó #innováció #technológia #agrárdigitalizáció
