Több milliárd forintnyi bosszúságtól óvja meg a termelőket a jégkármérséklő rendszer
Jelentősen csökkent hazánkban a jégkár a 2018 óta működő országos jégkármérséklő
rendszer révén. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európán belül csak
Magyarországon üzemel.
A jégesőkárok ellen Európában egyedüliként Magyarország védekezik országos szinten. Az
országos jégkármérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzemelteti,
finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból
történik.
A rendszer – mely nemcsak az agráriumot, hanem a lakosság ingatlanjait, ingóságait
is védi – fenntartása nem igényel plusz gazdálkodói befizetést, miközben a jégkárok, és így az
utólagosan kifizetendő kárenyhítési összegek csökkennek.
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű
jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a
gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer,
2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt
jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár
aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán
47%.
Jégesőkár bejelentéssel érintett mezőgazdasági területek alakulása 2015 és 2020 között (hektár)
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet
a rendszerrel, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz. A jégkármérséklő rendszernek
– a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van.
A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a
károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk
hosszú távon csökkennek, a biztosítási díjak is csökkenhetnek, mely tendencia már 2019-ben
is megmutatkozott.
A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók
jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a
biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd
forint, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.
Összességében a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer a legtöbb helyzetben
nagymértékű anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. A mezőgazdaságban okozott
jégkárok – a szomszédos országokkal ellentétben – jelentősen csökkentek. Mindemellett a
jégkármérséklő rendszer hazánk teljes lakosságának, iparának értékeit is védi.
A 2020-as védekezési időszak bemutatása térképes animáció segítségével:
- 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30.)
- Felvillanások a napi hevességi értékeket mutatják meg járási bontásban, amely a zivatartevékenységet jeleníti meg.
- A járások területének színezése az adott járásban mért 0 fok alatti hőmérsékleti szinthez tartozó hevesség kumulált érték szerint változik (az idő előrehaladtával). Minél több érték volt mérhető a járásban (zivatartevékenység), azon terület színezése annál sötétebbre változik.
- A videón jól látható, hogy a zivataros időszak csak május végén kezdődött. A videón, a 0 fok alatti „zivataros hevesség” alapján készült mutatók látszanak.
- Idén, a napi hevességi mutató szerint 0 fokon, a legzivatarosabb járás a Csongrád-Csanád megyei Szegedi járás volt június 8-án.
- 2020-ban, a teljes védekezési időszakot tekintve, zivatarok szempontjából Heves megyei Bélapátfalvai járás bizonyult a leghevesebbnek és Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvári járás volt a legkevésbé zivataros.
További információk a rendszerről: http://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger
#jégeső #jégkár #jégkármérséklő rendszer #agrár #biztosítás
2021. 03. 22.
Manta Digitál Marketing Kft.