Több milliárd forintnyi bosszúságtól óvja meg a termelőket a jégkármérséklő rendszer

Jelentősen csökkent hazánkban a jégkár a 2018 óta működő országos jégkármérséklő

rendszer révén. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európán belül csak

Magyarországon üzemel.

 

A jégesőkárok ellen Európában egyedüliként Magyarország védekezik országos szinten. Az

országos jégkármérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzemelteti,

finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból

történik.

A rendszer – mely nemcsak az agráriumot, hanem a lakosság ingatlanjait, ingóságait

is védi – fenntartása nem igényel plusz gazdálkodói befizetést, miközben a jégkárok, és így az

utólagosan kifizetendő kárenyhítési összegek csökkennek.

 

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű

jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a

gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer,

2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt

jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár

aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán

47%.

 

Jégesőkár bejelentéssel érintett mezőgazdasági területek alakulása 2015 és 2020 között  (hektár)

Jégesőkár bejelentéssel érintett mezőgazdasági területek alakulása 2015 és 2020 között (hektár)

 

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet

a rendszerrel, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz. A jégkármérséklő rendszernek

– a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van.

A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a

károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk

hosszú távon csökkennek, a biztosítási díjak is csökkenhetnek, mely tendencia már 2019-ben

is megmutatkozott.

 

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók

jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a

biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd

forint, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.

 

Összességében a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer a legtöbb helyzetben

nagymértékű anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. A mezőgazdaságban okozott

jégkárok – a szomszédos országokkal ellentétben – jelentősen csökkentek. Mindemellett a

jégkármérséklő rendszer hazánk teljes lakosságának, iparának értékeit is védi.

 

A 2020-as védekezési időszak bemutatása térképes animáció segítségével:


 

  • 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30.)
  • Felvillanások a napi hevességi értékeket mutatják meg járási bontásban, amely a zivatartevékenységet jeleníti meg.
  • A járások területének színezése az adott járásban mért 0 fok alatti hőmérsékleti szinthez tartozó hevesség kumulált érték szerint változik (az idő előrehaladtával). Minél több érték volt mérhető a járásban (zivatartevékenység), azon terület színezése annál sötétebbre változik.
  • A videón jól látható, hogy a zivataros időszak csak május végén kezdődött. A videón, a 0 fok alatti „zivataros hevesség” alapján készült mutatók látszanak.
  • Idén, a napi hevességi mutató szerint 0 fokon, a legzivatarosabb járás a Csongrád-Csanád megyei Szegedi járás volt június 8-án.
  • 2020-ban, a teljes védekezési időszakot tekintve, zivatarok szempontjából Heves megyei Bélapátfalvai járás bizonyult a leghevesebbnek és Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvári járás volt a legkevésbé zivataros.

 

További információk a rendszerről: http://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger

 

#jégeső #jégkár #jégkármérséklő rendszer #agrár #biztosítás

 

2021. 03. 22.

Manta Digitál Marketing Kft.