Tíz hiba, amit elkövethetsz a közösségi médiában

Chris Arnold, a Brandrepublic szakújságírója és publicistája tíz olyan hibát sorol fel, amelyeket a hirdetők, márkák és maguk az ügynökségek is elkövethetnek a közösségi médiában. Megfontolandó és tanulságos összeállítás.

Minden brandmenedzser azt gondolja, hogy a márkájának jelen kell lennie a közösségi médiában, ezért rárohan a témára és könnyelműen meglovagolja. A baj az, hogy még mindig túl van hájpolva a közösségi médiában rejlő marketinglehetőség, és hogy ne essünk könnyen pofára, íme Chris Arnold, a Brandrepublic szakértőjének és publicistájának tíz egyszerű, de szigorú figyelmeztetése arról, hogy milyen hibázási lehetőségek vannak.


1. Azt gondolni, hogy a Facebook-, Twitter-, Youtube-profil, és egy blog elég a közösségi médiabeli sikerhez
Ez csak egy része a marketingmixnek, ettől még ugyanúgy szükséges a többi csatorna használata. Sok márka ezeket a felületeket épp fordítva, a tévészpotokon, sajtóhirdetéseken keresztül promotálja.

2. Azt gondolni, hogy bárki is elkötelezett lesz akkor is, ha mi semmit nem teszünk érte
Miért is tennék? Több száz márkát vásárolunk, mindegyikkel kapcsolatba kerülünk, mindegyiknek van közösségi médiás megjelenése. Senkinek nincs arra ideje, hogy minden márkát számon tartson, kísérjen a közösségi médiában.

3. Azt hinni, hogy a számok számítanak
A legtöbb ügynökség tudja, hogyan kell számokról jól hazudni. Itt a minőség számít, nem a mennyiség. Nem fontos, hányan látták a Youtube-videódat, ha ennek ellenére senki nem veszi meg a termékedet.

4. Azt gondolni, hogy a közösségi média olcsó megoldás
Van olyan nagy márka, amelyik évente kétmillió dollárt költ arra, hogy a különböző termékeinek Facebook rajongói oldalát monitorozza. A jó tartalom előállítása, az érdeklődés fenntartása sokba kerülhet. De még többe, ha rosszul csinálod.

5. Azt hinni, hogy a kreativitás nem fontos
Ha a tévéreklámoknál az, akkor itt miért ne lenne az? Ha azt hiszed, hogy az unalmas üzeneteidet és reklámjaidat meg fogják osztani, akkor hülye vagy. Az online reklámokra messze a legrosszabb a reakcióhajlandóság az összes ismert reklámozási forma közül.

6. Vakon megbízni olyan emberekben, akik közösségi média szakértőnek hívatja magát
Ellenőrizd a szavahihetőségüket és kérj be tőlük igazi, valódi esettanulmányokat. Javasolj eredménytől függő javadalmazást nekik, ha képesek teljesíteni az ígéreteiket, akkor miért is ne? De emlékezz, hogy ez marketing, a tanácsadóidnak pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy az eladást és a márkaértéket kell ösztönöznie, nem pedig a lájkok gyűjtését.

7. Azt hinni, hogy a kutatás nem annyira fontos, mint a tévéreklámoknál
A legtöbb ember nem akar márkákat a közösségi életében, ahogy azt sem szeretné, ha egy biztosítási ügynökkel kellene együtt ebédelnie minden nap. Gondolkozz fogyasztóként, hogyan tudod meggyőzni arról, hogy magától hívjon oda az asztalához. Ezt pedig csak akkor tudod elérni, ha tisztában vagy azzal, hogy mit akar, mit gondol és mi érdekli.

8. Azt hinni, hogy mindenki a márkákról beszél a közösségi oldalakon, és mindenki az interneten lóg egész nap
Keller Fray kutató szerint a márkákról szóló párbeszédek mindössze 10 százaléka zajlik online, a többi a valós életben történik meg. A beszélgetések 70 százaléka pedig a promóciókról, akciókról szól. Az internet nagyszerű pr- és promóciós eszköz, de nem csodafegyver, még mindig nagyon képlékeny, hogy mi működik, annak ellenére, hogy néhány szakértő mást mond.

9. Áttölteni a teljes marketingbüdzsét a közösségi média-puttonyba
Szarvashiba. Néhány márka tud csak létezni a közösségi médiában. Még akkor is, ha elérsz némi sikert, nézd meg azokat a számokat, amiket a hagyományos médián keresztül tudsz produkálni. Százezer Youtube-kattintás szemben 12 millió tévénézővel. Ahogy már bebizonyosodott, a nagy reklámkampányok hajtják a közösségi média kampányokat és nem fordítva.

10. Azt hinni, hogy a világ az internet körül forog
Nagyon sok blogger az információit az interneten kívülről, például a tévéből, a rádióból, az újságokból és a barátaitól szerzi. Egy jó sztori nagyon sok online beszélgetést indíthat el, használd a való világot a virtuális világ stimulálására. Azonban ne feledd, hogy az emberek szűrőképessége egyre kifinomultabb.

Forrás: http://www.kreativ.hu

2011.07.20.

  • Ennyit mobiloznak el a magyar fiatalok havontaA fiatalok átlagosan 4800 forintért mobiloznak havonta, és 59%-uk saját maga fizeti a számláját – olvasható a K&H közleményében. A 19-29 éves fiatalok körében 94%-is az érintőképernyős okostelefonok aránya, és a korosztály idősebb tagjainál a havi összeg átlagosan már 5200 forintra rúg.
  • Hogyan válasszuk ki a jó online marketingest?Sok cég tisztában van azzal, hogy csak botladozik az online kommunikációs csatornákon, de azt sem tudják, honnan akaszthatják le a megfelelő szakembert. Szesztay Péter online marketing szakértő segítségével megmutatjuk, hogyan találhatjuk meg az igazán jó online marketingest a cégünknek és mikor érdemesebb inkább ügynökséggel vagy szabadúszóval dolgozni, mint alkalmazni valakit.
  • Az employer branding szerepe a vállalati életbenA munkáltatói márkaépítés, más néven Employer Branding a HR szakma marketinggel történő összekapcsolása. Mint már korábban is írtunk róla, a rendelkezésre álló munkaerő, ezen belül is a képzett és tehetséges munkavállalók számának folyamatos csökkenése miatt vállalkozásunk külső megítélése folyamatos alakuláson megy keresztül.