Tényleg halott a Facebook? És akkor mégis mit használnak a 15–29 éves magyar fiatalok?

A magyarországi fiatalok több mint háromnegyede tagja valamelyik online közösségi szolgáltatásnak. Hiába vélik néhányan, hogy a fiatalok körében már itthon is a Snapchat a legmenőbb, a Facebookot pedig alig használja valaki, a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy ez nem így van.


A kutatás – melyet négyévente végeznek el, ugyanazzal a módszertannal – frissen publikált eredménye szerint a 15–29 évesek 79 százaléka regisztrált valamelyik közösségi oldalon/szolgáltatásban. A legnépszerűbb messze a Facebook, még az egyébként igencsak feljövőben lévő Instagram is nagyon le van maradva.

 

A nagymintás ifjúságkutatás rámutat: bár a felhasználói kör gyakran úgy véli, hogy a Twitter mellett a Tumblr és a Snapchat is népszerű Magyarországon, valójában erős belsős túlértékelésről van szó. Ezeket a szolgáltatásokat, főleg az utóbbi kettőt csak nagyon kevesen használják, még a fiatalok körében is. Ahogy a tanulmány szerzői írják: az idősebb korcsoportokban alulreprezentáltak a közösségi oldalakon tagsággal rendelkezők és a kor csökkenésével növekszik a regisztráltak aránya. Érdekesség, hogy az iskolai végzettség éppen ellentétes összefüggést mutat: a végzettség emelkedésével növekszik a tagság aránya a közösségi szolgáltatásoknál.

 

 

Az Új Nemzedék Központ által publikált tanulmány szerint a közösségi oldalakat leginkább szórakozásra és információszerzésre használják a fiatalok. Szórakozás céljából a fiatalok 30 százaléka keres fel napi gyakorisággal online közösségi oldalakat. Legalább naponta 22 százalékuk általános információszerzés, míg 16 százalékuk a helyi hírekkel kapcsolatos tájékozódás céljával használja ezeket az oldalakat. Más céllal jellemzően nem napi gyakorisággal használják, de jelentős részük – ha ritkábban is – használja a munkájához kapcsolódóan és párkeresésre is az online közösségi felületeket.

 

 

hvg.hu

  • Megszülettek az ország első lombik szarvasmarha borjai LajoskomárombanOrszágosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.
  • Agrárfejlesztések és digitalizáció: indul a 2020-as NAK TechLab Folytatódik a magyar mezőgazdaság megújítása. A NAK TechLab célja, hogy segítse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szerkezetváltását, az agrárium modernizációját, illetve hogy az agrárszektor felfedezze, megismerje és alkalmazni kezdje azokat az innovatív megoldásokat, melyek alapjaiban és hosszú távon képesek megújítani a hazai agrárium és a feldolgozás működését.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot hozott létre az EUA mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság a mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait és kihívásait vizsgálja majd, emellett célkitűzésekkel és a célok eléréséhez szükséges lépésekkel teli menetrendet határoz meg az Európai Unió számára.