Sharing economy

Mi az a sharing economy? A felhasználók megosztják egymással bizalmi alapon kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz) on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT platformon keresztül, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek és törekedve a fenntarthatóságra.

 

A „sharing economy” cégek, mint például a Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik, úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat csupán néhány év leforgása alatt. Gyors terjedésükhöz hozzájárult többek között a fejlett digitális platformok és eszközök elterjedése, az új fogyasztói igények, mint például a szorosabb együttműködés a tulajdonhoz való viszony megváltozása, környezettudatosabb fogyasztás. Továbbá hozzájárult az anyagi források racionálisabb felhasználására, gazdasági racionalitás való törekvés és a társadalmi változások is.
A következő évek legfontosabb üzleti trendjéről beszélhetünk, amely jelentősen meg fogják változtatni az üzleti környezetet.

 

Sikerességük egyik fő oka abban rejlik, hogy méretgazdaságosságukból fakadóan jelentős költségelőnyre tesznek szert. A lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőéknél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.

 

Egyes sharing economy szereplők mindössze néhány év alatt világméretű cégekké nőtték ki magukat. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80%-a, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket. A PwC kapcsolódó tanulmánya szerint, míg 2013-ban azon öt iparágban, melyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok, 2025-re bevételük már 335 milliárd dollárra nő, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni.

 


A sharing economy modell egyre gyorsuló terjedése, a cégek robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény, ezért a vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet. A hagyományos cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területeik, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd a területek azonosítása után a cégeknek választ kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.

 

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/sharing_economy.pdf

  • Digitalizáció, mezőgazdasági robotok és agrármarketing a HungexponIdén 2020. január 22–25. között rendezik meg a 38. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítást, valamint a 10. AgrárgépShow Mezőgazdasági Eszköz-és Gépkiállítást. A magyar agrárgazdaság legjelentősebb szakmai rendezvényén csaknem 350 kiállító mutatja be termékeit, szolgáltatásait a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
  • IoT és digitalizációs ötletekkel fejlesztik a mezőgazdaságot a magyar fiatalokMagyar tech-ötletekkel fejlesztenék a mezőgazdaságot, a főszerepben a digitalizáció és az IoT áll. NAK TechLab néven indult inkubációs program, ami az agrárágazatot modern eszközökkel közelítő megoldások piaci elterjedését segíti. A három hónapig tartó programot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Design Terminal segítségével és nagyvállalatok bevonásával szervezi. Hiperlokális előrejelzés, megfigyelt rovarcsapdák és modern gabonamintavételezés.
  • Újrarendezték a hazai bormarketing feladatait2020 elejétől a Magyar Turisztikai Ügynökség felel a magyar borral kapcsolatos egységes állami kommunikációért és a borturizmusért, az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Agrármarketing Centrum pedig a közösségi bormarketing állami feladatait látja el.