Sharing economy

Mi az a sharing economy? A felhasználók megosztják egymással bizalmi alapon kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz) on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT platformon keresztül, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek és törekedve a fenntarthatóságra.

 

A „sharing economy” cégek, mint például a Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik, úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat csupán néhány év leforgása alatt. Gyors terjedésükhöz hozzájárult többek között a fejlett digitális platformok és eszközök elterjedése, az új fogyasztói igények, mint például a szorosabb együttműködés a tulajdonhoz való viszony megváltozása, környezettudatosabb fogyasztás. Továbbá hozzájárult az anyagi források racionálisabb felhasználására, gazdasági racionalitás való törekvés és a társadalmi változások is.
A következő évek legfontosabb üzleti trendjéről beszélhetünk, amely jelentősen meg fogják változtatni az üzleti környezetet.

 

Sikerességük egyik fő oka abban rejlik, hogy méretgazdaságosságukból fakadóan jelentős költségelőnyre tesznek szert. A lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőéknél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.

 

Egyes sharing economy szereplők mindössze néhány év alatt világméretű cégekké nőtték ki magukat. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80%-a, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket. A PwC kapcsolódó tanulmánya szerint, míg 2013-ban azon öt iparágban, melyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok, 2025-re bevételük már 335 milliárd dollárra nő, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni.

 


A sharing economy modell egyre gyorsuló terjedése, a cégek robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény, ezért a vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet. A hagyományos cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területeik, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd a területek azonosítása után a cégeknek választ kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.

 

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/sharing_economy.pdf

  • A magyarországi munkahelyek lehetnek az informatikusok kedvenceiA nemzetközi recessziós félelmek felborították a technológiai szektor munkaerőpiacát. Az USA-ban idén már több mint 40 ezer informatikust bocsátottak el, ami érzékenyen érinti az eddig KATA-val beszámlázó magyar szakembereket is. A 100 százalékig magyar tulajdonú ingatlan.com úgy döntött, hogy évközi béremelést nyújt valamennyi alkalmazottjának, akik így nemzetközi összevetésben is világszínvonalú fizetést kapnak. A piacvezető ingatlanhirdetési portál a következő 12 hónapban több mint 1 milliárd forint összegű jövedelmet biztosít a munkavállalóinak.
  • A MATE egyedülálló kezdeményezéssel támogatja az általános iskolai sportéletetAz országban egyedülálló megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem sportegyesülete, a MATE - Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club (MATE-GEAC), a Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola és a Dunakeszi Tankerület, melynek keretében magas szintű sportolási tevékenységet biztosítanak a tanulók számára, megalapozva ezzel a kettős életpályamodellt.
  • Eddig több, mint 120 start-up vállalkozás nevezett be a fenntartható fejlődést célzó versenyen2022. szeptember 30-ig meghosszabbítottuk a BASF Innovation Hub jelentkezési határidejét. A BASF Innovation Hub olyan megoldásokat keres, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a Zöld Megállapodás pilléreinek (tiszta energia, intelligens közlekedés és a „termőföldtől az asztalig” stratégia) megvalósításához. Eddig több, mint 120 innovátor és start-up vállalkozás nyújtott be projektet a fenntartható fejlődést célzó versenyen, amelyen 11 közép- és délkelet-európai ország vesz részt, köztük Magyarország is.  A legjobb megoldásokat pénzdíjjal fogják jutalmazni.