Sharing economy

Mi az a sharing economy? A felhasználók megosztják egymással bizalmi alapon kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz) on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT platformon keresztül, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek és törekedve a fenntarthatóságra.

 

A „sharing economy” cégek, mint például a Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik, úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat csupán néhány év leforgása alatt. Gyors terjedésükhöz hozzájárult többek között a fejlett digitális platformok és eszközök elterjedése, az új fogyasztói igények, mint például a szorosabb együttműködés a tulajdonhoz való viszony megváltozása, környezettudatosabb fogyasztás. Továbbá hozzájárult az anyagi források racionálisabb felhasználására, gazdasági racionalitás való törekvés és a társadalmi változások is.
A következő évek legfontosabb üzleti trendjéről beszélhetünk, amely jelentősen meg fogják változtatni az üzleti környezetet.

 

Sikerességük egyik fő oka abban rejlik, hogy méretgazdaságosságukból fakadóan jelentős költségelőnyre tesznek szert. A lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőéknél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.

 

Egyes sharing economy szereplők mindössze néhány év alatt világméretű cégekké nőtték ki magukat. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80%-a, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket. A PwC kapcsolódó tanulmánya szerint, míg 2013-ban azon öt iparágban, melyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok, 2025-re bevételük már 335 milliárd dollárra nő, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni.

 


A sharing economy modell egyre gyorsuló terjedése, a cégek robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény, ezért a vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet. A hagyományos cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területeik, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd a területek azonosítása után a cégeknek választ kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.

 

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/sharing_economy.pdf

  • A cégeknek továbbra is megéri napelemes erőmű-rendszert telepíteniAkár 2-5 év alatt megtérülhet az energiaköltségeket optimalizáló beruházás az A1 Csoport számításai szerint, de elsősorban olyan vállalkozások számára, amelyek nyitottak a saját működésük újragondolására.
  • Kedvező irányt vett a lakáshitelek kulcsfontosságú mutatójaKedvező irányba mozdultak el a lakáshitelek kamatát, végső soron pedig a havi törlesztőrészletet nagyban befolyásoló úgynevezett BIRS-mutatók. Az 5, 10 és 20 éves futamidejű BIRS 1,9-2,3 százalékponttal csökkent az október végi csúcsokhoz képest. Ha tartósan alacsonyan maradnak a BIRS-kamatok, az kedvező irányba terelheti a lakáshitelek kamatait. Bár a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet, a korábbi időszakhoz képest magasabb kamatszintek visszafogják a hitelkeresletet, a bankok közötti verseny javíthatja a lakáshitel-felvételt tervezők helyzetét.
  • Először került magyar cég a fejvadászok toplistájának éléreA fejvadászcégek között a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. lett az első a Budapest Business Journal (BBJ) – Book of Lists friss rangsorában. Idén először került magyar cég a lista élére. Dr. Molontay Patrik ügyvezető igazgató a munkaerőpiaci trendekről meglepő tényeket is közölt, előfordul, hogy a jelöltek már a jelenlegi fizetésük dupláját jelölik meg bérigényként.