Online marketing? Kitörési pont lehet egy céges honlap

A szex-, szállodaipar és a turizmus szakemberei már tudják, milyen a jó honlap, ám a legtöbb cég még egyáltalán nem él a weboldalakkal, a vegyipariak viszont robbanás előtt állnak, sarkítva ezt lehet tudni a hazai vállalatok online kultúrájáról. Varga István, aki az Év honlapja díjat tíz éve alapította, jól felrajzolhatónak látja a trendeket:
A kezdeti első és második generációs honlapok mára eltűntek. Egyre kevesebb a brosúra jellegű honlap, kezdenek leszokni a főoldali köszöntőről. Évről évre többen készítenek modern, átlátható, letisztult, ötletes, színes és kreatív honlapokat.

arga István szerint a fogyasztók igénylik az interaktivitást. Mlinarics József, az eFestival digitális tartalomipari megmérettetés vezetője és az Év honlapja zsűritagja szerint korszakváltást jelez, hogy az önkormányzati és turisztikai területen megjelentek az 5-6 nyelvű, igényes weboldalak (pl. Hajduszoboszlo.hu, Gyor.hu). Szintén a fejlődést mutatja, hogy az egyre terjedő e-kereskedelmi oldalak törvénytisztelők, ugyanakkor vásárlóbarát módon nyújtanak szolgáltatásokat. Az e-kormányzati portálokon, a Kormany.hu-nál és a Magyarorszag.hu-nál is megindult valami, de megállt, itt várhatóan áttörés következik be a jövőre induló EU-támogatott programok miatt ? véli az elnök.


A változás további ismérvei, hogy megjelentek a mobiltartalmak, pl. banki területen is teljes körű a mobilszolgáltatás. Az is a haladást jelzi, hogy ma már be kell ágyazni a Facebook-kapcsolatot, keresőként pl. a Google-t, elérhetőek kell hogy legyenek a cégek GPS-adatai, legyen mobilváltozat, foglalja össze Mlinarics a ma követelményeit.

Ezt ezért egyre többen felismerik, mondja ismét Varga István, aki egy személyben a Magyar Marketing Szövetség vezetője is. Idén az Év honlapja díjra 314 nevezés érkezett, és egyre több kreatív, jól felépített honlappal találkozunk.

Dr. Eszes István, a Budapesti Gazdasági Főiskola marketingintézeti tanszék tanára, az Év honlapja díj zsűrijének elnöke szerint a webes megjelenés nem korrelál a vállalat méretével, tőkeerejével. Itt nyilvánul meg a web demokratikus volta, annyi látszik a vállalatból, ami a képernyőn megjelenik. S ha ez dinamikus és kreatív, akkor a látogatók szemében felülértékelődik egy kis cég is. A vállalatok webes fejlődését a nemzetközi szakirodalom egy hatfokozatú skálán értékeli. A magyar vállalatok nagy része valahol a 2-es és 3-as szinten mozog.

Varga szerint az online jelenlét egy cég számára ma a kitörési pont. Az új digitális fogyasztó először az internethez nyúl, ha keres valamit. Amit talál, összehasonlítja és aprólékosan mérlegel. (Ezért olyan népszerűek az áru-összehasonlító oldalak, mint pl. az Arukereso.hu.

Persze sok cég van még hazánkban, amelynek egyáltalán nincs honlapja, mert a vezetők csak újabb nyűgöt látnak benne.

A honlapfejlődésben is vannak slágertémák. Az elmúlt évek a keresőoptimalizálás jegyében teltek el. Ma a Facebook-jelenség hódít. A jövő az interaktivitás, a video-e-mail, a mobilmarketing-megoldások és a gamification (eljátékosodás) felé mutat. 

(forrás: NépszabadságONLINE)

2011.12.12.


  • 2018 után ismét a KITE precíziós gazdálkodási rendszer kapta az Agrár Innovációs DíjatA KITE Zrt. precíziós gazdálkodási rendszert tüntette ki a Magyar Innovációs Szövetség idén Agár Innovációs Díjjal. A bírálóbizottság 69 magyarországi vállalkozás közül választotta ki a 2020. évi innovációs nagydíjas társaságot. Ezen túl további 7 innovációs díjat, valamint az év Startup Innovációs Díját is kiosztották.
  • Eddig kiköpted, mostantól, az egészségmegőrzés érdekében, magadra kenhetedMezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködés zárult le európai uniós támogatással a Széchenyi István Egyetem, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. és a konzorciumvezető Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. részvételével. A projekt célja egy új típusú, gyógynövényeket is tartalmazó étrend-kiegészítő és kozmetikai termékcsalád létrehozása volt. Az új készítményekben a szőlőmagolaj hatóanyagait egészítették ki különböző gyógynövényekkel,illetve azok kivonataival.
  • Egyre kevesebb kerül, az egyre drágább élelmiszerek árából, a termelőkhözA koronavírus-járvány idején felértékelődött a helyi élelmiszerek fogyasztása - hallhattuk sokszor. Egy évvel a járvány kitörése után mit is jelent ez valójában?