Mi történt a horgász-halász csatabárd elásása után?

A MA-HAL, MOHOSZ és NAK sajtótájékoztatója a 2021-es haltelepítésről

A magyar halgazdálkodás alacsony energiafelhasználással és magas színvonalon működik, ráadásul komoly erőforrást jelent. A mezőgazdaság meghatározó része egyúttal hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez és a fenntartható fejlődéshez is – hangzott el a Bács-Kiskun megyei Akasztón. A Manta Digitál Marketing helyszíni riportja az ország egyik legjobb pontytermelő tórendszere mellől.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése révén biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat. Bár a nagy folyószabályozások előtt a halfogyasztás fontos részét képezte a táplálkozásnak, manapság csupán fejenként 6,5 kilogramm halat fogyasztunk évente. Ez sajnos nagyban elmarad a 25 kilogramm körüli európai átlagtól.

Hazánkban tógazdaságokban és precíziós rendszerekben folyik a haltermelés. A tógazdaságokban évente nagyságrendileg 20 ezer tonna halat termelünk. Legnagyobb részben pontyot, kisebb részben amurt, busát, szürkeharcsát, süllőt, csukát és egyéb halfajokat. A precíziós, zárt medencés rendszerekben közel 5 ezer tonna a haltermelés, ahol főként afrikai harcsát, pisztrángot és tokféléket nevelünk. A haltermelésnek a számszerűsített adatokon túl több, társadalmilag hasznos funkciója is van.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös sajtótájékoztatót tartott 2012.10.21-én, az Akasztói Horgászpark és Halascsárdában. https://halascsarda.hu/

Ennek témája az őszi tógazdasági lehalászások megkezdése és a természetes vizeink horgászati célú haltelepítése. A program része a sajtótájékoztató után az akasztói halgazdaság megtekintése és egy közösen elfogyasztott ponty halászlé, valamint túrós csusza volt.

A sajtótájékoztatón elhangzottak:

A beszélgetést Szabó József, az Akasztói Horgászpark és Halascsárda tulajdonosa nyitotta meg.

• Megtiszteltetés, hogy itt van nálunk ez a sajtótájékoztató. Néhány szót a gazdaságunkról: 1989 novemberében tettük az első kapavágást, itt csak birkalegelő volt azelőtt. Az utolsó csavarig mi építettünk be mindent, mi építettük meg a halgazdaságot, hozzá a halas csárdát, illetve ezt a rendezvénytermet is és a horgászparkot is. A gazdaságunk egy úgynevezett multifunkciós halgazdaság, ami azt jelenti, hogy az anyatartástól egészen a turisztikáig kiszolgáljuk a hallal kapcsolatos igényeket.
• 300 hektár vízfelületen gazdálkodunk, az akasztói sziki ponty a fő termékünk. Egy konzorcium részeként pályáztuk meg az európai uniós védettségét az akasztói sziki pontynak, amit a múlt évben el is nyertünk. A teljes terület 450 hektár, amiből mi üzemeltetünk 300 hektárt, mint a konzorcium vezetője.
• Azt, hogy eredetvédett termék lett az akasztói sziki ponty, 2016-ban megelőzte egy másik fontos elismerés, amit a gasztronómiai szakma képviselőitől kaptunk. A Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség tanúsítvánnyal ismerte el a termékünket, mint egy olyan alapanyagot, ami tartósan kiváló minőségű. 

 

Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke a 2021 éves haltermelési adatokról beszélt.

• Évek óta elástuk a horgász-halász csatabárdot, és közös koncepcióval, közös gondolatok mentén haladunk az irányába, hogy Magyarországon egyre több halat termeljünk, és a mintegy 770 ezer horgász igényét minél diverzifikáltabb halállománnyal tudjuk kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy nem csak pontyot telepítünk a tavakba, hanem egyre több ragadozó halat, süllőt, csukát, keszegféléket és olyan kuriózum halakat is, mint a compó.
• A 2020-as év meteorológiai körülményei kedvezőbbek voltak, mint az ideié. Sajnos 2021-ben egy aszályos telet követően egy száraz nyár volt, és elképzelhető, hogy szerényebb eredményeink lesznek, hiszen a dunántúli völgyzáró gátas halgazdaságok vízhiánnyal küszködtek, és a nyári alacsony vízszintek miatt esetenként oxigénhiány is előfordult, és az oxigénre érzékenyebb halfajok, mint például a fogas süllő, a csuka állománya esetenként jelentős elhullást szenvedett el.
• Az idei évben a termelési költségek drasztikusan emelkedtek, ennek pedig elsősorban a megemelkedett takarmányár az oka. Hiszen jelenleg egy tonna kukoricát 92 ezer forintért lehet beszerezni, ez két évvel ezelőtt 45 ezer forint volt, tehát itt 100 százalékos az áremelkedés. Hasonlóan magas áron, 70 ezer forint tonnánkénti áron szereztük be a búzát és a más gabonaféléket, tritikálét, árpát, rozsot, ami jelentősen megnövelte a termelési költségeinket.
• Ígéretet kaptunk rá, hogy az új operatív program időszakában, ami 2022-től 2027-ig tart, fogunk kapni valamiféle segítséget. Ez nagyon jó volna, mert növelné a termelés jövedelmezőségét, és lehetőséget biztosítana arra, hogy további fejlesztéseket, modernizációt és a munkakörülmény-javítást hajtsunk végre a tógazdaságokban, hiszen tudnunk kell, hogy a halászat ma is nagyon nehéz fizikai munka.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről Győrffy Balázs elnök számolt be a MA-HAL és NAK együttműködéséről.

• Köszöntöm Önöket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében a Kiskunság szívében. Az Akasztói Horgászpark és Halascsárda a környék egyik legnépszerűbb pihenőhelye, de nem ezért vagyunk ma itt, hanem mert olyan helyszínt és hátteret kerestünk a MA-HAL-lal és a MOHOSZ-szal, amely a vízhez, az akvakultúrához, tehát a közös sajtótájékoztatónk témájához kötődik. A sokoldalú tevékenységet végző létesítmény mindennapjaiba is betekinthetünk. Ebben kiváló házigazdánk Szabó József igazgató úr, akinek ezúton is köszönöm, hogy vendégül lát bennünket, és testközelből mutatja be az Akasztói Horgászpark tevékenységét.
• A NAK és a MA-HAL éppen itt, Akasztón kötött stratégiai együttműködési megállapodást 2018 májusában, amelyben közös célként rögzítettük többek között a haltermékek népszerűsítését, valamint a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Azóta több területen is sikerült közös eredményeket elérnünk.
• 2018. január 1-től 5 százalék lett az élő hal és az elsődlegesen feldolgozott friss halhús áfakulcsa, ezzel sokat tettünk az ágazat fehérítéséért és a hal fogyasztói árának csökkentéséért.
• Szintén 2018 elejétől a halgazdálkodási célú vízhasználat esetében – vízjogi engedélyenként – a felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 ezer köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 ezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után nem kell fizetni vízkészletjárulékot.
• 2019. január 1-től 1500 forint/hektár/év értékre mérséklődött a vízszolgáltatási díj. Sikerült elérni, hogy a tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés során a vízszolgáltatás ára/díjszabása igazodik a haltermelés jövedelemtermelő képességéhez, és figyelembe veszi az itt felhasznált víz segítségével megvalósuló ökológiai szolgáltatások értékét. Ennek a változásnak köszönhetően megszűnnek a régiós különbségek, és ágazati szinten több mint félmilliárd forint marad évente a hazai halgazdálkodóknál.
• A NAK támogatásával a haltermelők számára több szakmai nap rendezésére volt lehetőség. A kamara részéről több alkalommal segítettük az ágazati marketinget, így például támogattuk a MA-HAL országos halfőzőversenyek megrendezését. A közösségi médiában több poszton, videón keresztül népszerűsítettük a hazai halakat, buzdítottuk a magyar fogyasztókat a halfogyasztásra.
  
• A NAK azonnal a MA-HAL mellé állt, amikor tavaly javasoltuk az Agrárminisztérium részére a koronavírus-járvány ágazatra gyakorolt hatásának a csökkentését célzó intézkedéseket. Az Agrárminisztérium támogatásával bruttó 800 millió forint értékű piaci ponty intervenciós felvásárlásra került sor.  A MOHOSZ által koordinált haltelepítés a hazai haltermelés és a halgazdálkodás történetének eddigi talán legnagyobb logisztikai feladata volt. Ennek eredményeként 18 szállítási napon összesen 324 horgászvízbe 1177 tonna ponty került kihelyezésre.
• Közös siker az is, hogy – a többi mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan – tavaly átmeneti támogatáshoz jutott az ágazat. Az átmeneti támogatás mértéke foglalkoztatottanként legfeljebb 500 ezer forint, melyet túligényeltek a haltermelők, így 500 millióról 544 millió forintra növekedett a keretösszeg.
• Támogatjuk a MA-HAL azon kezdeményezését, hogy a környező országokhoz hasonlóan itthon is bevezetésre kerüljön a halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak elismerése. A mesterséges halastavak által létrehozott vizes élőhelyek tartanak el számos védett állatfajt. Az ügy előmozdítása érdekében neves hazai szakemberekkel készíttettünk tanulmányt a témában.

Ezután Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke tájékoztatta a megjelenteket az őszi horgászati célú haltelepítésekről.

• Ez egy közvetett és közvetlen gazdasági teljesítmény. 130-160 ezer hektár vízterület, amivel mi közösen foglalkozunk. A MOHOSZ részéről 1,5-2 ezer olyan társadalmi szervezet és gazdasági társaság van, amely összességében 4 és 7 ezer munkavállalót foglalkoztat szerte az országban. Összességében a 700 ezer horgászhoz kapcsolódó családtagokkal együtt 1,5-2 millió olyan emberről beszélünk, akit a horgász és a haltermelés szakma közvetlenül érint. A szakma egésze az agrárszektornak elidegeníthetetlen része. Nem szabad különválasztani, bár az uniós szabályok most ezt megteszik.
• A haltermelőknek sok kihívással kellett szembenézniük mostanában. A koronavírus 1,5 éve után az időjárási szélsőségek, a hideg tavasz és aszályos nyár, na meg a növekvő inputanyagárak, a megdrágult takarmány viselik meg őket.
• Minden lehetséges eszközünkkel segítenünk kell a magas színvonalon működő halágazatot, hiszen az a magyar mezőgazdaság meghatározó része, komoly erőforrást jelent, egyúttal hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Olyan szegmense a nemzetgazdaságnak, amely teljesítményével, a biológiai környezet megóvásával és gondozásával, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak.
• Az ágazat jövőjének, sikerének a kulcsa az, hogy milyen mértékű fejlesztések valósulnak meg a következő években.
• Ami zajlik, az a víz alatt történik, és általában az eredményt csak akkor értékeljük, amikor már a fogás megtörtént. Ennek az évnek az őszén egy 850 forintos, háromnyaras telepítésre szánt pontyárat alkudtunk ki egymással, illetve a keszegek, a rablóhalak és egy- vagy kétnyaras állatoknak az árában is meg tudtunk állapodni. Ez a MOHOSZ honlapján megtekinthető. A megállapodásainknak megfelelően biztosított a horgászcélú halkihelyezés ebben az évben, ami garantálja azt, hogy magyar, jó minőségű hallal el tudjuk látni a magyar piacot.
• Fontosnak tartom, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázatai révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség. Feladatunk lobbizni a téren is, hogy a következő uniós költségvetési ciklus támogatásaiból megfelelő mértékben részesüljön a halgazdálkodás. Mindezek szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel szemben, ezen dolgozunk a kamaránál, szoros együttműködésben a szakmai szövetségeseinkkel.

A hal nagyon egészséges élelmiszer. Jóval többet kellene ennünk belőle, mint amennyit jelenleg fogyasztunk. A halhús kevés koleszterint tartalmaz, ugyanakkor nagy mennyiségben található benne a szervezet számára fontos foszfor, jód, fluor, szelén, vas, kálium és kalcium. Továbbá rendkívül gazdag A, D, B, B6 és B12 vitaminokban. A hal forrása az Omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát.

A halak húsa laza szerkezetű, könnyen emészthető. A halolaj élettani szempontból rendkívül hasznos. A benne található anyagok gátolják a vérrögképződést, mérséklik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást. Az antibiotikumoktól, hozamfokozóktól, hormonoktól mentes, többségében gabona alapú takarmányozás eredményeként a Magyarországon termelt halak biztonsággal fogyaszthatók. Az egészséges táplálkozás részeként fogyasszunk heti rendszerességgel halat.

Szeretettel és szakértelemmel dolgozunk a magyar mezőgazdaság minőségi marketingjéért. Keress minket bizalommal!

http://www.mantamarketing.hu/agrar

2021.11.05.

Manta Digitál Marketing Kft.

#NAK #MOHOSZ #MA-HAL #sajtótájékoztató #Akasztó #beszéd #elnök #halgazdálkodás #mezőgazdaság #környezetbarát #magyar #hal #ponty #keszeg #amur #szürkeharcsa #süllő #csuka #harcsa #pisztráng #tokhal #program #halfőzőverseny #halfogyasztás #agrárminisztérium #telepítés #támogatás #pályázat #egészség #vitamin #marketing