Megszülettek az ország első lombik szarvasmarha borjai Lajoskomáromban

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.

A SZIE weboldala szerint érdemes tisztázni, hogy a mesterséges termékenyítés és a mesterséges megtermékenyítés különböző eljárást jelent. Míg előbbi esetben a nőstény testébe művi úton bejuttatott hímivarsejtek természetes folyamatok révén találkoznak és olvadnak össze a petesejttel, addig az utóbbi eljárás minden apró mozzanata laboratóriumi körülmények között történik. Ilyenkor a szakemberek in vitro fertilizációval, azaz a teljes folyamathoz optimális környezetet biztosító üvegcsében segítik elő a folyamatot. Az így létrejött életképes embriót pedig ezt követően ültetik be a petesejtet adó nőstény testébe.

Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén

Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén

A szarvasmarha szaporításában alkalmazott korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a tej- és húshasznú állományok genetikai előrehaladásának fejlesztésében. Továbbá segítik a kimagasló genetikai értékű donoregyedektől nyerhető ivadékszám növelését is.

A SZIE Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának és a Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) szaporodásbiológiai kutatócsoportjának munkatársai évek óta vizsgálják, hogy a mesterséges termékenyítés és az embrió-átültés, azaz az in vivo asszisztált reprodukciós technikák milyen hatásfokkal alkalmazhatóak a hőstresszes időszakban. A pályázati forrásból létrehozott világszínvonalú kutatási infrastruktúrával ugyanakkor az in vitro embriók előállítása is megkezdődött. Ezzel a faj generációs intervalluma (azaz a két egymást követő nemzedék közti legrövidebb idő) tovább csökkenthető, a reprodukciós mutatói pedig javíthatók.

A kaposvári Embrió-átültető Központ szakmai csapata

A kaposvári Embrió-átültető Központ szakmai csapata

A program eredményeként a SZIE Kaposvári Campus partnervállalatánál, a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén 2020 augusztusában világra jött az a három murraygrey borjú, amelyek az első in vitro embrióelőállítási programból származnak. Zubor Tibor, az Embrió-átültető Központ szakmai irányítója 2019 novemberében 22 petesejtet szívott le az Egyetem egyik korábbi embrióprogramjából származó murraygrey fajtájú tehenéből. A 6 beültetett embrióból három született meg, akiket Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád névre kereszteltek a szakemberek. Így az Embrió-átültető Központ és a Kutatócsoport munkatársainak az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” előállítani.

2020.09.21.

Csurja Zsolt


  • Agrárdigitalizáció a Kossuth rádión: az online térbe költözött a mezőgazdaság egy részeA digitális világról volt szó Magyarország egyik legrégebbi rádiójában: az agrárdigitalizáció került terítékre a Kossuth rádió Hajnal-Tájban című adásában.
  • Megszülettek az ország első lombik szarvasmarha borjai LajoskomárombanOrszágosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.
  • Agrárfejlesztések és digitalizáció: indul a 2020-as NAK TechLab Folytatódik a magyar mezőgazdaság megújítása. A NAK TechLab célja, hogy segítse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szerkezetváltását, az agrárium modernizációját, illetve hogy az agrárszektor felfedezze, megismerje és alkalmazni kezdje azokat az innovatív megoldásokat, melyek alapjaiban és hosszú távon képesek megújítani a hazai agrárium és a feldolgozás működését.