Magyar kutatók megoldották, hogy miként lehet hasznosítani az invazív kagylókat
Mégis mire lehetnek jók, a Balatonban már tömegesen elszaporodott invazív kagylófélék, hogyan lehetne visszaszorítani az elszaporodásukat?
A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére - derült ki az ELKH közleményéből.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt azt igazolta, hogy a kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára.
A „Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával” (HALTEK) című projekt keretében a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját, a kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.
A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit, illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.
A projekt célkitűzései – az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírása, illetve a növendék harcsák takarmányában a kagylóliszt fehérjeforrásként történő felhasználása – maradéktalanul megvalósultak. Az eredményeket a kutatók hazai és nemzetközi konferenciák keretében mutatták be, és folyamatban van azok nemzetközi szakfolyóiratokban való megjelentetése.
Az eljárás működik, és ugyan a Balatont nem mentesíti a betolakodóktól, de egyrészt mérsékli a tengerekre nehezedő nyomást, másrészt tiszta, egészséges halat ígér a konyhára. - mondta Dr. Balogh Csilla, a projekt szakmai vezetőjét, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársa a 24.hu-nak adott interjújában.
A kutatók ezekre az eredményekre építve elkészítették azt a hasznosítást célzó alkalmazott kutatási tervet, amelynek megvalósításához további pályázati forrásokat keresnek. A hasznosításhoz az eredmények finomítására és a technológia részletes kidolgozására van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a döntéshozók támogatásával a haltenyésztésben jól hasznosítható, hazai forrásból származó, gazdaságos takarmány-összetevőt lehet majd létrehozni, az azt előállító technológiával együtt.
#elkh #Balaton #ökológiai kutatóközpont #kagyló #invazív faj #haltakarmány #kagylóliszt #biotakarmány #ragadozó #hal #haltenyésztés #halliszt #kiváltás
2021. 03. 18.
Manta Digitál Marketing Kft.
