IoT és digitalizációs ötletekkel fejlesztik a mezőgazdaságot a magyar fiatalok

Magyar tech-ötletekkel fejlesztenék a mezőgazdaságot, a főszerepben a digitalizáció és az IoT áll. NAK TechLab néven indult inkubációs program, ami az agrárágazatot modern eszközökkel közelítő megoldások piaci elterjedését segíti. A három hónapig tartó programot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Design Terminal segítségével és nagyvállalatok bevonásával szervezi. Hiperlokális előrejelzés, megfigyelt rovarcsapdák és modern gabonamintavételezés.


A Portfolio.hu nézte meg közelebbről, milyen mezőgazdasági fejlesztéseken dolgoznak a résztvevők.

Egyre elterjedtebb a drónok használata a mezőgazdaságban is

 

Előre tudni a fertőzésről, az esőről és a kártevőkről

 

A mi szolgáltatásunk az egy szenzoros adatgyűjtésre alapozott adatelemzés, és az így nyert információk megjelenítése, amelyet a gazdák döntéstámogatásra használhatnak. Például egy gyümölcsösben a szenzorok segítségével olyan meteorológiai paraméterek észlelhetők, mint a páratartalom, a napfénytartam, a csapadék mennyisége, a légnyomás, és a szélsebesség. Ezekből az adatokból pedig arra tudunk következtetni, hogy mi a megjelenési valószínűsége a növénykultúrát veszélyeztethető fertőzéseknek. Így a gazda el tudja dönteni, hogy mikor érdemes permeteznie – mondta Berencsi Márk, az Agrodat üzletfejlesztéssel foglalkozó embere. A cég rovarcsapdákat is használ, amivel meg tudja figyelni a kártevőket. A ragacsos felületre egy adott típusú szexferomon vonzza oda a kártevőket, egy kamera pedig napi 3 felvételt küld erről, így látszik, hány rovar található éppen rajta.

 

A cég moduláris csomagban kínálja a szolgáltatásait. Kérhető tőlük egyszeri meteorológiai felmérés, ebből az derül ki, hogy az adott terület klímája milyen növény termesztésére alkalmas. Ez tovább bővíthető hiperlokális időjáráselőrejelzéssel, amiből 90 százalék feletti valószínűséggel meg tudják mondani, hogy milyen időjárás várható az elkövetkező 24 órában az adott területre. További kiegészítés a betegség-modell előrejelzés, amely az adott klímát kedvelő fertőzések és gombák megjelenési valószínűségét jelzi előre, illetve plusz szolgáltatás a kártevőmegfigyelés is. A szolgáltatási csomagot egyénre szabottan, a gazda igényei alapján állítják össze.

 

Az Alzagro Kft. a gabona mintavételezés és minőségvizsgálat folyamatát változtatná meg.

 

Amikor egy cég megvásárol egy tétel búzát, fel kell mérnie annak minőségét és értékét. Ez mintavételezési folyamattal történik, amit jelenleg manuálisan végeznek. Ez nem csupán körülményes, de sok esetben pontatlan is. Ezért fejlesztettünk ki egy drónt, ami a rászerelt vákuumos mintavételező egységgel és a beépített elemző spektrométerrel képes mintát venni és a minőségét egyből meghatározni. Így a folyamat sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá válik – mesélt a cég fejlesztéséről az egyik alapító, Rombolotto Alfréd.

 

 

A termékből egyelőre egy prototípus készült el, jelenleg a szoftveres háttér fejlesztésén dolgoznak, amelyet termékként terveznek értékesíteni. Két irányban zajlik a termékfejlesztés, az egyikben a mintavételezést végző drón külön megvásárolható. Ezt a mintát ezután még ki kell vizsgáltatni. Valamint kapható lesz a kapcsolódó szoftverrel is, amely egyben a minőségvizsgálatot is elvégzi” – folytatta Túri Zalán, a másik alapító.

Az Alzagro csapata a mintavételező drón mellett

 

Alma- és kukoricamoly ellen fejlesztettek automatizált rendszert, a rovarcsapdákból okostelefonra mennek az információk

 

Akár a termés 60-70 százalékát is el tudják vinni az almamolyok, amelyek ellen szexferomon csapdákkal védekeznek. Ez a hím egyedeket fogja be. Ezekhez időnként ki kell menni, és megnézni, mennyi molyt fogott be a csapda. Mi egy olyan automatizált rendszert fejlesztettünk ki, amelyben egy képfelismerő program számolja meg a befogott egyedeket és továbbítja az információt a gazda okostelefonjára. Ebből és a szintén rögzített hőmérsékleti adatokból lehet következtetni a molyok rajzására, így ennek megfelelően végezhető el a permetezés – mondta Zsigó Miklós, a Moly.Net ötletgazdája. A megoldás feltételezhetően kukorica esetében is működni fog.

 

 

A program keretében ugyanis a valós, közvetlen piaci visszajelzés céljából a startup vállalkozások nagyvállalatokkal dolgoznak együtt. A program nagyvállalati partnere az Axiál Kft., a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., a Bonafarm Csoport, a Hungrana Kft., a KITE Zrt., illetve a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. A bootcamp lezárultával elindul az együttműködés a startupok és a nagyvállalatok között.

„Mi alapvetően technológiai partnerként támogatjuk a kezdeményezést. A közelmúltban indítottuk el a Narrowband-IoT technológiánkat országos lefedettséggel, amely lehetővé teszi szinte bárhol a gépek és szenzorok közötti vezeték nélküli kommunikációt, vagyis éppen az olyan cégeknek nyújthat segítséget, mint a programban részt vevő startupok. Ezek a cégek az adatok rögzítésére, illetve azok alapján való prediktív becslésekre építik szolgáltatásaikat, amikkel az adott termőterület várható terméshozamáról, optimális mennyiségű öntözéséről vagy permetezéséről tudnak információkat szolgáltatni az üzemeltetőnek. A Narrowband-IoT szenzorok a korábban nem, vagy csak nagyon nehezen elérhető területeken – mint például nehezen megközelíthető termőterületek – is képesek akár 5 évig is zavartalanul működni az ilyen megoldások fejlesztéséhez” – mondta a programban vállalt szerepükről Sipos Szabolcs, a Vodafone Magyarország vállalati marketing és üzletfejlesztési menedzsere. A következő hónapokban derül ki, hogy a szolgáltató milyen közös kapcsolódási pontokat talál a startupokkal, milyen területeken tudnak együttműködni, akár egyéni tesztelési lehetőségeket is nyújtva a csapatoknak.

 

 A bootcamp lezárultával elindul az együttműködés a startupok és a nagyvállalatok között.

 

„Mi alapvetően technológiai partnerként támogatjuk a kezdeményezést. A közelmúltban indítottuk el a Narrowband-IoT technológiánkat országos lefedettséggel, amely lehetővé teszi szinte bárhol a gépek és szenzorok közötti vezeték nélküli kommunikációt, vagyis éppen az olyan cégeknek nyújthat segítséget, mint a programban részt vevő startupok. Ezek a cégek az adatok rögzítésére, illetve azok alapján való prediktív becslésekre építik szolgáltatásaikat, amikkel az adott termőterület várható terméshozamáról, optimális mennyiségű öntözéséről vagy permetezéséről tudnak információkat szolgáltatni az üzemeltetőnek. A Narrowband-IoT szenzorok a korábban nem, vagy csak nagyon nehezen elérhető területeken – mint például nehezen megközelíthető termőterületek – is képesek akár 5 évig is zavartalanul működni az ilyen megoldások fejlesztéséhez” – mondta a programban vállalt szerepükről Sipos Szabolcs, a Vodafone Magyarország vállalati marketing és üzletfejlesztési menedzsere. A következő hónapokban derül ki, hogy a szolgáltató milyen közös kapcsolódási pontokat talál a startupokkal, milyen területeken tudnak együttműködni, akár egyéni tesztelési lehetőségeket is nyújtva a csapatoknak.

 

A NAK részéről Holán Balázs elmondta, hogy az agrárszektor jellemzően nagyon konzervatív ágazat, ahol többnyire nehézkes az új megoldások tesztelése, kipróbálása, validálása. Azért hozták létre a programot, hogy ezzel is segítsék az innováció térnyerését a magyar mezőgazdaságban.

 


"Ha szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy az agráriumban forradalmi változások zajlanak a digitális technológiák, az innovatív megoldások terjedése miatt."

 

Ezek nagy mértékben hozzájárulnak az agárgazdaság hatékonyságához, jövedelmezőségéhez, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok minőségének javulásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara missziójának tekinti, hogy ennek a fejlődésnek az élére álljon és gyorsítsa az új megoldások hazai fejlesztését, elterjedését, a hatékonyabb gazdálkodás elősegítését. Olyan ötleteket is keresünk, amelyeket nem feltétlenül az agrárium igényei ihlettek, de kreativitással, átdolgozással az alapötlet kiválóan szolgálhat az agrárszektorban felmerülő problémák, kihívások megoldására. A NAK Tech Lab inkubációs program e cél érdekében jött létre – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is támogatja az agrárdigitalizáció fejlesztését

Ahhoz, hogy egy jó ötletből használható termék vagy szolgáltatás legyen, fontos az üzleti szféra nyitottsága és támogatása. Mert ma még inkább az jellemző, hogy az agrárcégek „úri huncutságnak” tartják a startup-os elképzeléseket és nem tekintik úgy ezeket, hogy hosszú távon hasznukra lehet. Szeretnénk elérni, hogy ezek az újdonságok épüljenek be a mindennapjaikba. A programban részt vevő startupokat nagyvállalati szereplőkkel, agrár- és termékfejlesztési szakemberekkel és befektetési menedzserekkel kötjük össze. Már eddig is több nagyvállalatot sikerült megnyerni a programhoz (Hungrana, Bonafarm, Tesco, Axiál, Vodafone, Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő), és bízunk abban, hogy példájuk ragadós lesz.

 

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője szerint három kihívás – generációváltás, klímaváltozás, technológiaváltás – van a mezőgazdaság előtt, és ez a három, akár egyszerre is, az innovációs megoldásokkal küzdhető le. Szerinte ezzel a programmal társadalmi üggyé tehető a mezőgazdaság megújítása. A NAK TechLab csak egy bizonyos határig tudja segíteni ezt a folyamatot, utána már az ötletgazdák és a cégek további együttműködésén, elhivatottságán, kitartásán múlik minden - mondta.

 

Az inkubációs program lebonyolításáról Holán Balázs, a NAK innovációs irodájának vezetője elmondta, hogy az három részből – úgynevezett sprintből – áll, és összesen három hónapig tart. A jelentkezők közül a legígéretesebb csapatok kaptak meghívást az első részre – a háromnapos rendezvényre –, ahonnan a program későbbi szakaszaiba az ott sikeresen szereplő csapatok jutottak tovább. Ezután a Design Terminal workshopokon, konzultációkon, ágazati és külsős mentorok bevonásával segíti a résztvevő startupok fejlődését és a nagyvállalatokkal közös munkát. Majd az intenzív közös felkészülés és a három hónap eredményeinek bemutatására egy látványos záróeseményen kerül sor.

 

Hozzátette: a végcél az, hogy a hazai és a nemzetközi piacon is eladható termék jöjjön létre. De nem elsősorban a magyar piac a cél, sokkal inkább az, hogy a nemzetközi növekedést itt kezdjék el ezek a startupok.

 

 

2020.01.17.

Csurja Zsolt

  • Agrárfejlesztések és digitalizáció: indul a 2020-as NAK TechLabFolytatódik a magyar mezőgazdaság megújítása. A NAK TechLab célja, hogy segítse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szerkezetváltását, az agrárium modernizációját, illetve hogy az agrárszektor felfedezze, megismerje és alkalmazni kezdje azokat az innovatív megoldásokat, melyek alapjaiban és hosszú távon képesek megújítani a hazai agrárium és a feldolgozás működését.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot hozott létre az EUA mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság a mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait és kihívásait vizsgálja majd, emellett célkitűzésekkel és a célok eléréséhez szükséges lépésekkel teli menetrendet határoz meg az Európai Unió számára.
  • Megválasztották a Marketing Szövetség elnökségét: a Manta alapítója továbbra is a tagok közöttOnline platformon tartotta meg ezévi tisztújító közgyűlését az idén 30 éves Magyar Marketing Szövetség (MMSZ). A tagok megszavazták, hogy júniustól kibővült, 16 tagú elnökség irányítja a megbízói oldal hangsúlyosabb képviseletére összpontosító, közel 200 tagot számláló MMSZ stratégiájának megvalósítását.