|
"A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában."
Amerikai Termelékenységi és Minőség Központ
A menedzsment sokféleképpen reagálhat az üzleti vállalkozásokkal szembeni kihívásokra. A 90-es évek sajátos tapasztalata, hogy a gyorsan változó versenyfeltétek közepette nehéz általánosan érvényes, egységes "gyógymódot" találni a problémákra. A sikerhez többféle út is vezethet, melynek megtételéhez számos klasszikus és újszerű vezetés-szervezési eszköz áll rendelkezésre. Ilyen például a folyamatos javítási modell (Continuous Improvement), a teljes körű minőségmenedzsment (TQM), vagy az üzleti folyamatok teljes újjászervezése (BPR). A benchmarking viszonylag új irányzat, noha ősrégi bölcsességen alapul: "tanuljunk a legjobbaktól".
Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához". A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani. A benchmarking nem fog automatikusan egy jobb üzletmenetet eredményezni, de nagy hatékonysággal világítja meg azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell.
A "benchmark" kifejezés először a TQM (Total Quality Management) környékén bukkant fel a minőségfejlesztéssel összefüggésben, ahol a "saját üzleti területén legjobb" teljesítményt jelölte. A benchmarking kifejezés ma már gyakorlati ismeretszerzést, másoktól való tanulást, tudatos információszerzést jelent.
Kutatási területek, módszerek
Célja:
* A benchmarking folyamatának jellemzése, hasznosságának bemutatása, és annak leírása, hogy miként használhatják egyes vállalatok teljesítményük javítása érdekében.
Mikor/hogyan alkalmazzuk:
* Az eszköz a benchmarking témájának kifejtésére és az alapkoncepció átadására használatos, annak érdekében, hogy a vezetés megérthesse az adat összehasonlítás értékét és alkalmazhassa azt a jobb teljesítmény elérésére. Hasznos még értékesítési eszközként tanácsadók számára, felkeltve ezzel a potenciális ügyfelek érdeklődését az átszervezési / revitalizációs szolgáltatások iránt.
* A benchmarking felsővezetési feladattá vált, mivel olyan objektív módon létrehozott információval szolgál, amely a vezetők segítségére van annak megállapításában, hogy "hol tartanak" a versenytársakhoz képest. Olyan adatsorokba enged betekintést, amelyek tartalmaznak például:
o pénzügyi összehasonlításokat
o a személyzet funkció-, típus-, vagy hely szerinti besorolását
o fejlődési ciklusokat
o minőség- és szolgáltatásbeli teljesítményt.
* A benchmarking olyan információval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba és ezáltal elősegíti a kívánt célok elérését. Az értékesítési stratégiák, szervezés, költségek, befektetések és hasonló jellegű feladatokra tett fejlesztési és változtatási javaslatok alapját képezi - a "felzárkóztatás" érdekében.
* A legtöbb vállalat egy fokkal feljebb kíván lépni jelenlegi pozíciójához képest - ugyanakkor fél, hogy egy fokkal lejjebb is kerülhet. A benchmarking segítségével megismerhetővé válnak a teljesítményben, irányzatban és a "bevált módszerek"-ben mutatkozó különbségek, ugyanakkor a vezetőséget is cselekvésre ösztönzi.
* Mindent összevetve, a benchmarking segít a vezetőség figyelmét az elvégzendő feladatra irányítani, illetve segítséget nyújt a későbbi helyes stratégiai (és működtetési) döntéshozatalhoz.
* Az összehasonlító adatok kidolgozása céljából végzett felmérések sok éve rendelkezésünkre állnak. Ezek a megközelítések, bár kifinomultságban eltérnek, egy közös elvet képviselnek - adatokkal szolgálnak, melyek segítségével egy vállalat a többi, az adatbázisban szereplő vállalat átlagteljesítményéhez hasonlíthatja sajátját.
Benchmarking módszerek:
Elismerés illeti a Xerox-ot a hagyományos módszertan megváltoztatásáért és azért, mert új értelmet adott a "benchmarking" elnevezésnek.
* Alkalmazása nemcsak a pénzügyi szektorra és a fizetések, különleges juttatások összehasonlítására korlátozódik, hanem egy javított terméktervezet és gyártás kidolgozására is érvényes, kiválasztva a versenytársak legértékesebb tulajdonságait és szemléletmódját.
A benchmarking előnyei:
* Betekintést enged
* Új látószög - magunkat és másokat tekintve
* Új célkitűzések
* Új módszerek
* A jövő előrevetítése
* Mely területre koncentráljunk, melyek a kedvező lehetőségek
* Lerombolja a "mi vagyunk a legjobbak" tévhitet
Amiért nem sikerül
* Nem eredményorientált
* Homályos célkitűzések
* Megbízhatatlan csoport
* Kirekesztett/beavatatlan részvényesek
* Előzetes tervek hiánya
* A szervezet védekezővé válik
* A vizsgálat hátráltatja a működést
* Adatok félreértelmezése
* Kiindulópont helyett megoldásnak tekintik
Rendszeresen használt adatbázisok
* Csúcsteljesítményű vállalatok
* Világszínvonalú gyártás
* Világszínvonalú beszerzés
* Vezetői gyakorlat a marketing területén
* Pénzügyi vezetés
Összefoglalás: A vállalatnak miért van szüksége benchmarking-ra?
* A vállalat találgathat, de pontosan nem tudhatja, hogy:
o a legjobb vállalatokkal összehasonlítva a teljesítmény egyes fontos területein hová sorolható
o mennyi változtatás szükséges a felzárkózáshoz
o milyen változtatásra van szükség a legjobb teljesítmény elérése érdekében
* Rendszerint a vállalat nagyjából ismeri saját viszonylagos pénzügyi teljesítményét, de nem tudja, hol rejlenek az egyes problémák és kedvező lehetőségek, amely elengedhetetlen jelentős lépések megtétele érdekében.
A vállalat hasznára válik, ha egy új, objektív oldalról vizsgálják meg és vetik össze teljesítményét a legjobbakkal, erre a benchmarking a legjobb lehetőség!
|