Így ne küldjünk hírlevelet 13+1 tipp

Csokorba szedtük, milyen megoldásokat érdemes elkerülni, ha egy cég azt szeretné, hogy a hírlevele valóban a jó hírét és a vevői hűségét erősítse, és ne ellenkező hatást érjen el. Szó esik színekről, következetességről, gyakoriságról, linkelésről, megszólításról, és arról is, melyek a nyerő napok.

Mire is való a hírlevél, és hogyan érdemes kiküldeni ahhoz, hogy hasznot hozzon a cégnek? Balogh Gabriella marketing szakértőt, a Magyar Marketing Szövetség tagját kértük meg, avasson be a műhelytitkokba, például abba, hogy melyik napon érhetjük el a legnagyobb érdeklődést a hírlevelünkkel.


1. A hírlevél nem lehet olyan, mint az engedély nélkül küldött erőszakos reklámlevél (spam).

A hírlevélnek két célja van: az egyik, hogy bizalmat keltsünk vele a cég irányába, a másik, hogy folyamatosan benne legyünk a fejekben. Ezért ne csak a törvényi előírásoknak feleljen meg, hanem a címzett elvárásának is. Ha például azt ígértük, hogy információval látjuk el, akkor ne küldjünk neki csak eladási ajánlatot. Ne akarjunk a hírlevélben rögtön értékesíteni, csak informálni, és gondolatokat elültetni. 

Maga az értékesítési szándék jelzése sincs kitiltva, de csak finoman, elegánsan célszerű utalni rá. Hisz végül is a címzett is tudja, hogy valahol ez a küldő célja, tehát ezért nem neheztelhet. 

Ha viszont minden hírlevél csak az akciókról szól, az akciórengetegben elvész az újabb akció. 
Balogh Gabriella szerint egyébként nem kell mindig mindent leakciózni, mert ennek rossz üzenete is lehet: pl. a kutyának sem kell, talán nem is olyan jó, azért akciós ? fordulhat meg a címzett fejében. Persze van, aki csak az akciókban hisz, és van olyan piac, ahol csak ez jön be ? tette hozzá. 

2. Kész adatbázisokkal nem célszerű dolgozni. Akik ott szerepelnek, nem biztos, hogy kíváncsiak a cégünkre. 

A klasszikus hírlevélhez az a leghatékonyabb módszer, ha a vállalkozás felépít egy saját adatbázist. Akik itt szerepelnek, regisztráltak biztos érdeklődők. Őket érdemes rendszeresen hasznos, új, számukra érdekes információkkal ellátni. 

3. Ne írjuk mindenkinek vagy többször ugyanazt. 

Ha többféle státusú regisztrált van (pl. külön partnerek, ügyfelek, vevők, stb.), akkor érdemes lehet külön hírlevél-küldési csoportokat létrehozni, és eltérő tartalmú levelet küldeni. 

Ne legyen déja vu érzés. A hírlevelek ne másolással készüljenek, mert hiába volt az első jó, ha a többiben sok az ismerős mondat, az unalmassá és érdektelenné teszi. Ha ezek fent vannak a weboldalon, és mindegyikben ugyanaz van, akkor az is elég furcsa benyomást kelt.

4. Sokan még ma is azt hiszik, az a hírlevél, ha a levelezőprogramban csoportokat képeznek, és azzal küldenek ki leveleket. 
S ha esetleg a szolgáltató limitálja, hány címzett lehet egy levélben (hogy védje a rendszerét a szpemeléstől) , akkor feldarabolják az adatbázist. Erre nem érdemes időt fecsérelni.

Itt jön be a profi szoftver, ami automatikusan építi az adatbázist (azokból, akik bejelentkeznek a hírlevélre), akár csoportosítva is, hogy célzott hírlevelet lehessen küldeni.
Nem érdemes azonban saját programot fejlesztetni, mert azt mindig újra meg kell venni, ha elavul. Ideálisabb bérelni, s akkor mindig aktualizálva lesz, ezen kívül nem a saját szerveren keresztül megy a levelezés, vagyis nem azt veszi igénybe. 

5. Ne az utolsó pillanatban, kapkodva készüljenek a levelek, mert ez érződhet rajtuk, és sokat levonhat a kívánt hatásból. 

Uborkaszezonban például (ha van ilyen a cég életében) érdemes lehet egy kis időt szánni a hírlevél tervezésre. Egy alkalomban, vagy sorozatban gondolkodjunk, ha hírlevelet küldünk? Mindegyik esetre van jó példa. 
Lehet pl. több részes, tanfolyamszerű is a hírlevél. Ilyenkor előre elkészítjük az egészet. Mindegy, hogy mikor iratkozik fel a címzett, pl. rá egy hétre kapja az első hírlevelet és utána hetente a következő részeket, így nem mulaszt el semmit, nem tudja lekésni. 
Lehet 3-4 hónapra előre is megtervezni, hogy mikor milyen levelet küldünk, s ez mehet le folyamatosan. 
Lehet csak vázat is készíteni (érdekes, hasznos infók) plusz friss, aktuális dolgokat beletenni az adott piaccal kapcsolatban. S lehet előre nem tervezve, egyedileg is készíteni a hírleveleket. 

6. Semmiképpen ne büntetés legyen a hírlevél-készítés, ne valakire rálőcsölt feladat. A muszáj-szagú hírlevél rosszabb, mintha nem is küldött volna semmit a cég ? lerombolhatja az addig kialakított képet. 

Ki állítsa össze a hírlevelet? Ha van marketinges, akkor ő. Ha nincs, akkor az ügyvezető, vagy a jobb keze. Ha senki nem csinálja szívesen és/vagy jól, akkor jól jöhet egy profi külsős. De persze a cég ebben az esetben sem úszhatja meg, hogy belefolyjon a munkába, hiszen a speciális céges stílust, a célokat, a prioritásokat meg kell adni. 

7. Ne essünk túlzásba a megszemélyesítéssel. Nagyon zavaró lehet például, ha a címzett minden sorban (vagy sűrűn) találkozik a keresztnevével, vagy a cége nevével. 

Célcsoport-függő is, hogy mi tanácsos és mi nem, és azt is érdemes tudni, hogy a magyar netezők szeretik, ha a nevükre szól a hírlevél. Bizonyos esetekben érdemes utalni például arra is, hogy mit és vagy mikor vásárolt a cégtől a címzett. Az ilyen mélységű testre szabáshoz persze kell egy jó értékesítési adatbázis, és az is kérdés, mennyire lehet az onnan kinyert adatokat ?megetetni? a hírlevél küldő szoftverrel. 

8. Ne szakadjunk el a céges arculattól.

Az a jó, ha a hírlevélben visszaköszön a szokásos céges design, mert így jobban be tudják azonosítani, honnan jött az üzenet és jobban is emlékeznek rá, mintha eltérünk a szokásos céges megjelenéstől. Persze kiegészíteni lehet néhány aprósággal, de úgy, hogy az alap felismerhető legyen. 

9. Csak annyira legyen színes, vidám vagy meleg színhatású a hírlevél, hogy még ne üsse az arculat színeit. Ne ordítson a szöveg, vagyis ne alkalmazzuk agresszíven és sűrűn a különböző szöveg-kiemelési módszereket, mert ez is zavaró lehet az olvasásban, látvány-káoszt eredményez és nem mellesleg a kívánt hatást sem lehet vele elérni, ha túlzó.

Maximum egy-kétféle kiemelési technikát javasol a szakértő, s ezeket is módjával alkalmazva. Legyen saját stílusa a hírlevélnek, de ne erőltetett. Ha egy cég arculata szürke, akkor ne akarjanak ettől eltérni a hírlevélnél sem. Meleg vagy vidám színhatásra érdemes törekedni szigorúan az arculathoz igazítva. 

10. Óvatosan illetve következetesen a tegeződéssel. Van, ahol magázódás megy a weboldalon, s tegeződés a hírlevélben. Ez furcsa lehet. 

Mivel a kultúránkban a magázás az udvarias forma, ezért a szakértő általánosságban inkább ezt javasolja. Persze van olyan kör, akiknél nem zavaró a tegező hírlevél ? tette hozzá. 

11. Ne akarjunk mindenáron jópofák lenni. 

Attól függjön a jópofa hangvétel, kiknek írunk és milyen témában. Egy komoly cég komoly szakmai szövegét megkérdőjelezheti pl. a poéngyártás. Másrészt a marketing világában kötelező a figyelemfelkeltés, s ebben tényleg jó segítség lehet a finom, érzékeny, játékos, választékos, harsogás és az erőszakmentes humor.

12. A túl ritka (több hónapos szünetekkel) kiküldött hírlevél sem jó, mert elfelejtik a céget, de a túl gyakori sem (pl. a heti kétszeri, háromszori vagy mindennapos), mert fárasztó, tolakodó lehet.

A célcsoporttól, a tevékenységtől is függhet az optimális gyakoriság. Legyen benne rendszeresség és következetesség. Egy kertészeti cégnek pl. elég kéthavonta küldeni, de évente kétszer már kevés. 

13. Nem elegáns, ha a leiratkozáshoz külön emailt kell írogatni, aztán még külön rákérdeznek, hogy biztosan le akarunk-e iratkozni, stb. 

Fel- és leiratkozási lehetőség feltétlenül legyen (utóbbit törvény is előírja). Feliratkozásnál nevet és email címet kérjen a program, és mindig legyen visszaigazolás. A leiratkozás pedig profi szoftvernél csak egy kattintás. 

13+1 A hétfő, a kedd és a péntek általában kevésbé nyerő napok, legalábbis a hírlevél olvasási szokásokat vizsgáló felmérések szerint. 

A szerdán és csütörtökön kiküldött hírleveleket nyitják meg a legtöbben és ekkor kattintanak át legtöbben a teljes hírre ? derült ki a kutatásokból. 

A profi hírlevél-küldőknél van arra lehetőség, hogy linkelni lehessen. Ezt érdemes kihasználni, és csak az információ egy részét leírni a hírlevélben azzal, hogy a többit a honlapon olvashatja a címzett. Így mérhető az is, hogy hányan kattintottak a hírlevélre, hányan a linkre. Ezeket tudnia kell a szoftvernek. A két kattintási szám pedig fontos visszajelzés arról, hogy mennyire érdekelte a címzetteket az információ, amit küldtünk a hírlevélben, és hányukban keltette fel annyira az érdeklődést, hogy tovább olvassák. S persze az sem utolsó szempont, hogy ha felmennek a honlapunkra, akkor talán egy füst alatt ott is körülnéznek.


A felmérések szerint azt, hogy a már megnyitott levélből átkattintanak-e a folytatásra, függ attól is, hogy megszemélyesített-e az üzenet, hogy mennyire rendezett a levél kinézete, tartalma, stb.

 

Forrás: www.fn.hu

  • Íme 2017 legjobb honlapjai! 16. alkalommal került megrendezésre az online marketingkommunikációs szakma legrangosabb hazai eseménye, Az Év Honlapja pályázat. A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyen összesen 201 nevezés érkezett.
  • Folytatódhat a nevezés - Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat! Bár idén rövidített nevezési időszakkal zajlik a pályázat, a szervezők nem szeretnék, ha bárki lemaradna… ezért mostantól meghosszabbított határidővel, október 31-ig lehet jelentkezni az online szakma egyik legrangosabb díjára, ’Az Év Honlapja’ pályázatra! A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által 16 éve életre hívott digitális megmérettetés díjátadójára novemberben kerül sor!
  • Edukáció és minősítés - elindult a 2017-es ’Az Év Honlapja’ pályázat! Egy rövid early bird időszak után, rövidített menetrenddel és a szokásos feltételekkel folytatódik Magyarország legismertebb online marketingkommunikációs pályázata, ’Az Év Honlapja’ pályázat!  A Magyar Marketing Szövetség által szervezett verseny szakmai zsűrije idén is a digitális marketing legújabb és legkreatívabb megoldásait keresi.