Ezért reagálunk jobban a vizuális marketingre

Évek óta halljuk, hogy a vizuális élmény a közösségi marketing stratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Nem véletlen, hogy az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül az Instagram, míg a Facebookon és Youtube-on megjelenő videók elérése is exponenciálisan nőtt. Mai bejegyzésünkben a tudományt hívjuk segítségül annak megértéséhez, miért történt mindez így.

 

Az emberek sokkal gyorsabban képesek feldolgozni a vizuális tartalmakat, mint a szavakat. Szóbeli kommunikáció esetén is legelőször a verbális jeleket fogja fel a hallgatóság és általában ez alapján ítéli meg, hogy hitelesnek tartja-e az elhangzottakat vagy sem.


Megdöbbentő, de az agyunk valójában 60.000-szer gyorsabban dolgozza el a képeket, mint a szöveget. Alapesetben csak az olvasott tartalom 10-20%-át vagyunk képesek megjegyezni, míg mindez egy képi információval párosítva akár 65%-ra is emelkedhet.

 

Napjainkban, a minket bombázó tartalomsokknak köszönhetően pedig, még inkább a vizuális tartalmak felé billent a mérleg nyelve.


Még 5 megdöbbentő adat a képek- és videók erejéről:


  1. Egy igényesen elkészített személyes fotóra 35%-al többen kattinthatnak, mint egy vásárolt Stock fotókra.
  2. Megfelelő színhasználattal akár 80%-al is nőhet a márka felismerése.
  3. Az emberek 81%-a sohasem olvassa el az írt szöveget csak átfutja. (szkimmeli)
  4. A világról alkotott megítélésünkhöz az információk 90%-át vizuális úton szerezzük.
  5. A képeket az agyunk a másodperc 1/76-od része, azaz 13 milliszekundum alatt képes feldolgozni.

 

/marketingmorzsak.hu; Social Media Today/

  • Megszülettek az ország első lombik szarvasmarha borjai LajoskomárombanOrszágosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.
  • Agrárfejlesztések és digitalizáció: indul a 2020-as NAK TechLab Folytatódik a magyar mezőgazdaság megújítása. A NAK TechLab célja, hogy segítse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szerkezetváltását, az agrárium modernizációját, illetve hogy az agrárszektor felfedezze, megismerje és alkalmazni kezdje azokat az innovatív megoldásokat, melyek alapjaiban és hosszú távon képesek megújítani a hazai agrárium és a feldolgozás működését.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot hozott létre az EUA mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság a mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait és kihívásait vizsgálja majd, emellett célkitűzésekkel és a célok eléréséhez szükséges lépésekkel teli menetrendet határoz meg az Európai Unió számára.