A digitális platformok szabályozásával biztonságosabb lesz az online világ

A Parlament elfogadta azt a rendeletjavaslatot, amely az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani.


A képviselők a rendeletjavaslatot 530 egyetértő szavazattal, 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodással elfogadták. Így a következő intézkedések fognak végbe menni:

  • A jogellenes online termékeket, szolgáltatásokat és tartalmakat kiszűrik, egyértelmű eljárások lesznek az eltávolításukra;
  • Kár esetén a szolgáltatásokat igénybe vevők kártérítésre tarthatnak igényt;
  • Kiskorúak adatai nem lesznek felhasználhatók célzott hirdetésekhez, nem lesznek nyomon követés nélküli hirdetésekre alapuló opciók az online platformhoz való hozzáféréshez;
  • Kötelező kockázatértékelést vezetnek be és az algoritmusokat átláthatóbban alkalmazzák a káros tartalmak eltávolításához és a dezinformáció megfékezéséhez;
  • A képviselők jóváhagyását követően pedig megkezdődik az egyeztetés a tagállamokkal.

A szavazást követően a parlamenti tárgyalóküldöttséget vezető Christel Schaldemose (S&D, Dánia) így nyilatkozott: „Ahogy a szavazatokból látszik, a képviselők és az európaiak a jövő kihívásainak megfelelő digitális rendeletet akarnak. Az e-kereskedelmi irányelv elfogadása óta sok minden megváltozott. Az online platformok egyre nagyobb szerephez jutottak mindennapi életünkben, ami rengeteg lehetőséget teremt, de kockázattal is jár. A mi feladatunk, hogy garantáljuk: ami a valós világban törvénytelen, az online is legyen az. Döntenünk kell a fogyasztók és polgárok érdekeit szem előtt tartó digitális szabályok megalkotásáról. Most megkezdjük a tárgyalásokat a tagállamokkal, és bízom benne, hogy hamarosan megszületik a végső jogszabály.”

 

A jogellenes tartalmak eltávolítása és a dezinformáció megfékezése


A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg egyértelműen.

A rendeletjavaslat a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak „indokolatlan késedelem nélkül cselekedniük kell, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”. A képviselők erőteljesebb biztosítékokat építettek be a javaslatba annak érdekében, hogy a bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes és diszkriminatív, illetve ne sértse az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az online piacterekkel szemben az a képviselők elvárása, hogy az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elvet alkalmazva gondoskodjanak jobban a kereskedők nyomonkövethetőségéről, és ezáltal a fogyasztóknak online kínált termékek biztonságáról.

 

A Parlament elfogadta azt a rendeletjavaslatot, amely az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani.

Fotó: depositphotos

 

Az online óriásplatformok további kötelezettségei


Az online óriásplatformok esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy az illegális és káros tartalmak futótűzszerűen elterjednek rajtuk, ezért további kötelezettségek terhelik majd őket. A káros (de nem feltétlenül jogellenes) tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el az úgynevezett „ajánlórendszerek” működése tekintetében. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai, értékelési stb. alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket.

 

A javaslat további elemei


A Parlament többek között így módosította az eredeti bizottsági javaslatot:

  • Mentesítené a mikro- és kisvállalkozásokat bizonyos kötelezettségek teljesítése alól;
  • Célzott hirdetések: az online platformok biztosítsák, hogy a szolgáltatások igénybe vevői könnyen megalapozott döntést hozhassanak többek között arról, hogy adataikból hogyan tesznek szert mások anyagi haszonra. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb és időigényesebb a felhasználó számára, mint a beleegyezés. Ha a felhasználó megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulását, akkor számára más, „nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciókat" kell biztosítani az online platformhoz való hozzáféréshez;
  • Legyen tilos olyan targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazni, amelyek kiskorúak személyes adatait hirdetések megjelenítése céljából használja, a célzott marketing pedig nem irányulhat egyes személyekre olyan különleges adatkategóriák alapján, amelyek veszélyeztetett csoportok megcélzását teszik lehetővé;
  • Kártérítés: a digitális szolgáltatásokat igénybe vevők és az őket képviselő szervezetek számára lehetővé tenné, hogy jogorvoslattal élhessenek, ha az online platform üzemeltetője nem teljesíti a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit;
  • Meg kellene tiltani, hogy az online platformok „sötét megoldásokat” alkalmazva megtévesztéssel vagy manipulatív késztetéssel befolyásolják a felhasználók magatartását;
  • Algoritmusalapú rangsorolás: az online óriásplatformok adjanak több választási lehetőséget, ajánlórendszereik legalább egyike ne profilalkotáson alapuljon.

A plenárison elfogadott további módosítások arra vonatkoznak, hogy a szolgáltatóknak a saját felhasználási feltételeik meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a szólásszabadságot és a média szabadságát, illetve azt, hogy a felhasználónak joga van anonim módon igénybe venni és kifizetni a szolgáltatást.

 

Forrás: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20220114IPR21017/digitalis-szolgaltatasok-biztonsagosabb-online-ter-a-platformok-szabalyozasaval

 

2022.01.24.

Manta Digitál Marketing Kft.

 

#digitalizáció #online #biztonság #adatvédelem #adathalászat #adatfelhasználás

  • A magyarországi munkahelyek lehetnek az informatikusok kedvenceiA nemzetközi recessziós félelmek felborították a technológiai szektor munkaerőpiacát. Az USA-ban idén már több mint 40 ezer informatikust bocsátottak el, ami érzékenyen érinti az eddig KATA-val beszámlázó magyar szakembereket is. A 100 százalékig magyar tulajdonú ingatlan.com úgy döntött, hogy évközi béremelést nyújt valamennyi alkalmazottjának, akik így nemzetközi összevetésben is világszínvonalú fizetést kapnak. A piacvezető ingatlanhirdetési portál a következő 12 hónapban több mint 1 milliárd forint összegű jövedelmet biztosít a munkavállalóinak.
  • A MATE egyedülálló kezdeményezéssel támogatja az általános iskolai sportéletetAz országban egyedülálló megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem sportegyesülete, a MATE - Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club (MATE-GEAC), a Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola és a Dunakeszi Tankerület, melynek keretében magas szintű sportolási tevékenységet biztosítanak a tanulók számára, megalapozva ezzel a kettős életpályamodellt.
  • Eddig több, mint 120 start-up vállalkozás nevezett be a fenntartható fejlődést célzó versenyen2022. szeptember 30-ig meghosszabbítottuk a BASF Innovation Hub jelentkezési határidejét. A BASF Innovation Hub olyan megoldásokat keres, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a Zöld Megállapodás pilléreinek (tiszta energia, intelligens közlekedés és a „termőföldtől az asztalig” stratégia) megvalósításához. Eddig több, mint 120 innovátor és start-up vállalkozás nyújtott be projektet a fenntartható fejlődést célzó versenyen, amelyen 11 közép- és délkelet-európai ország vesz részt, köztük Magyarország is.  A legjobb megoldásokat pénzdíjjal fogják jutalmazni.