Benchmarking

"A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segítik szervezetünk teljesítményének javítását."

A "benchmark" kifejezés először a TQM (Total Quality Management) környékén bukkant fel a minőségfejlesztéssel összefüggésben, ahol a saját üzleti területén legjobb" teljesítményt jelölte. A benchmarking kifejezés ma már gyakorlati ismeretszerzést, másoktól való tanulást, tudatos információszerzést jelent.

A sikerhez többféle út is vezethet, melynek megtételéhez számos klasszikus és újszerű vezetés-szervezési eszköz áll rendelkezésre. Ilyen például a folyamatos javítási modell (Continuous Improvement), a teljes körű minőségmenedzsment (TQM), vagy az üzleti folyamatok teljes újjászervezése (BPR). A benchmarking viszonylag új irányzat, noha ősrégi bölcsességen alapul: "tanuljunk a legjobbaktól".

Ennek szellemiségében kínáljuk benchmarking szolgáltatásunkat. Tanuljon a legjobbaktól, alkalmazza tudásukat cégében, és váljon a legjobbak egyikévé!


Bővebben a Benchmarkingról? - másik lapon, mint a Rendezvény A-z-ig

Kutatási területek, módszerek

Célja:

A benchmarking folyamatának jellemzése, hasznosságának bemutatása, és annak leírása, hogy miként használhatják egyes vállalatok teljesítményük javítása érdekében.

Mikor/hogyan alkalmazzuk:

• Az eszköz a benchmarking témájának kifejtésére és az alapkoncepció átadására használatos, annak érdekében, hogy a vezetés megérthesse az adatösszehasonlítás értékét, és alkalmazhassa azt a jobb teljesítmény elérésére. Hasznos még értékesítési eszközként tanácsadók számára, felkeltve ezzel a potenciális ügyfelek érdeklődését az átszervezési / revitalizációs szolgáltatások iránt.

• A benchmarking felsővezetési feladattá vált, mivel olyan objektív módon létrehozott információval szolgál, amely a vezetők segítségére van annak megállapításában, hogy hol tartanak a versenytársakhoz képest. Olyan adatsorokba enged betekintést, amelyek tartalmaznak például:
  • pénzügyi összehasonlításokat
  • a személyzet funkció-, típus-, vagy hely szerinti besorolását
  • fejlődési ciklusokat
  • minőség- és szolgáltatásbeli teljesítményt.

• A benchmarking olyan információval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba, ezáltal pedig elősegíti a kívánt célok elérését. Az értékesítési stratégiák, szervezés, költségek, befektetések és hasonló jellegű feladatokra tett fejlesztési és változtatási javaslatok alapját képezi - a "felzárkóztatás" érdekében.

• A legtöbb vállalat egy fokkal feljebb kíván lépni jelenlegi pozíciójához képest - ugyanakkor fél, hogy egy fokkal lejjebb is kerülhet. A benchmarking segítségével megismerhetővé válnak a teljesítményben, irányzatban és a bevált módszerekben mutatkozó különbségek, ugyanakkor a vezetőséget is cselekvésre ösztönzi.

• Mindent összevetve, a benchmarking segít a vezetőség figyelmét az elvégzendő feladatra irányítani, illetve segítséget nyújt a későbbi helyes stratégiai (és működtetési) döntéshozatalhoz.

• Az összehasonlító adatok kidolgozása céljából végzett felmérések sok éve rendelkezésünkre állnak. Ezek a megközelítések, bár kifinomultságban eltérnek, egy közös elvet képviselnek - adatokkal szolgálnak, melyek segítségével egy vállalat a többi, az adatbázisban szereplő vállalat átlagteljesítményéhez hasonlíthatja sajátját.

Benchmarking módszerek:

Elismerés illeti a Xerox-ot a hagyományos módszertan megváltoztatásáért és azért, mert új értelmet adott a "benchmarking" elnevezésnek.

Alkalmazása nemcsak a pénzügyi szektorra és a fizetések, különleges juttatások összehasonlítására korlátozódik, hanem egy javított terméktervezet és gyártás kidolgozására is érvényes, kiválasztva a versenytársak legértékesebb tulajdonságait és szemléletmódját.

A benchmarking előnyei:

• Betekintést enged
• Új látószög - magunkat és másokat tekintve
• Új célkitűzések
• Új módszerek
• A jövő előrevetítése
• Mely területre koncentráljunk, melyek a kedvező lehetőségek
• Lerombolja a "mi vagyunk a legjobbak" tévhitet

Amiért nem sikerül

• Nem eredményorientált
• Homályos célkitűzések
• Megbízhatatlan csoport
• Kirekesztett/beavatatlan részvényesek
• Előzetes tervek hiánya
• A szervezet védekezővé válik
• A vizsgálat hátráltatja a működést
• Adatok félreértelmezése
• Kiindulópont helyett megoldásnak tekintik

Rendszeresen használt adatbázisok:

• Csúcsteljesítményű vállalatok
• Világszínvonalú gyártás
• Világszínvonalú beszerzés
• Vezetői gyakorlat a marketing területén
• Pénzügyi vezetés

Összefoglalás: A vállalatnak miért van szüksége benchmarkingra?

• A vállalat találgathat, de pontosan nem tudhatja, hogy:
  • a legjobb vállalatokkal összehasonlítva a teljesítmény egyes fontos területein hová sorolható
  • mennyi változtatás szükséges a felzárkózáshoz
  • milyen változtatásra van szükség a legjobb teljesítmény elérése érdekében

• Rendszerint a vállalat nagyjából ismeri saját viszonylagos pénzügyi teljesítményét, de nem tudja, hol rejlenek az egyes problémák és kedvező lehetőségek, amelyek elengedhetetlenek a jelentős lépések megtétele érdekében.

A vállalat hasznára válik, ha egy új, objektív oldalról vizsgálják meg és vetik össze teljesítményét a legjobbakkal, melyre a benchmarking a legjobb lehetőség!