Benchmarking
"A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segítik szervezetünk teljesítményének javítását."
A "benchmark" kifejezés először a TQM (Total Quality Management) környékén bukkant fel a minőségfejlesztéssel összefüggésben, ahol a saját üzleti területén legjobb" teljesítményt jelölte. A benchmarking kifejezés ma már gyakorlati ismeretszerzést, másoktól való tanulást, tudatos információszerzést jelent.
A sikerhez többféle út is vezethet, melynek megtételéhez számos klasszikus és újszerű vezetés-szervezési eszköz áll rendelkezésre. Ilyen például a folyamatos javítási modell (Continuous Improvement), a teljes körű minőségmenedzsment (TQM), vagy az üzleti folyamatok teljes újjászervezése (BPR). A benchmarking viszonylag új irányzat, noha ősrégi bölcsességen alapul: "tanuljunk a legjobbaktól".
Ennek szellemiségében kínáljuk benchmarking szolgáltatásunkat. Tanuljon a legjobbaktól, alkalmazza tudásukat cégében, és váljon a legjobbak egyikévé!
Bővebben a Benchmarkingról? - másik lapon, mint a Rendezvény A-z-ig
Kutatási területek, módszerek
Célja:
A benchmarking folyamatának jellemzése, hasznosságának bemutatása, és annak leírása, hogy miként használhatják egyes vállalatok teljesítményük javítása érdekében.
Mikor/hogyan alkalmazzuk:
- Az eszköz a benchmarking témájának kifejtésére és az alapkoncepció átadására használatos, annak érdekében, hogy a vezetés megérthesse az adatösszehasonlítás értékét, és alkalmazhassa azt a jobb teljesítmény elérésére. Hasznos még értékesítési eszközként tanácsadók számára, felkeltve ezzel a potenciális ügyfelek érdeklődését az átszervezési / revitalizációs szolgáltatások iránt.
- A benchmarking felsővezetési feladattá vált, mivel olyan objektív módon létrehozott információval szolgál, amely a vezetők segítségére van annak megállapításában, hogy hol tartanak a versenytársakhoz képest. Olyan adatsorokba enged betekintést, amelyek tartalmaznak például:
- pénzügyi összehasonlításokat
- a személyzet funkció-, típus-, vagy hely szerinti besorolását
- fejlődési ciklusokat
- minőség- és szolgáltatásbeli teljesítményt.
- A benchmarking olyan információval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba, ezáltal pedig elősegíti a kívánt célok elérését. Az értékesítési stratégiák, szervezés, költségek, befektetések és hasonló jellegű feladatokra tett fejlesztési és változtatási javaslatok alapját képezi - a "felzárkóztatás" érdekében.
- A legtöbb vállalat egy fokkal feljebb kíván lépni jelenlegi pozíciójához képest - ugyanakkor fél, hogy egy fokkal lejjebb is kerülhet. A benchmarking segítségével megismerhetővé válnak a teljesítményben, irányzatban és a bevált módszerekben mutatkozó különbségek, ugyanakkor a vezetőséget is cselekvésre ösztönzi.
- Mindent összevetve, a benchmarking segít a vezetőség figyelmét az elvégzendő feladatra irányítani, illetve segítséget nyújt a későbbi helyes stratégiai (és működtetési) döntéshozatalhoz.
- Az összehasonlító adatok kidolgozása céljából végzett felmérések sok éve rendelkezésünkre állnak. Ezek a megközelítések, bár kifinomultságban eltérnek, egy közös elvet képviselnek - adatokkal szolgálnak, melyek segítségével egy vállalat a többi, az adatbázisban szereplő vállalat átlagteljesítményéhez hasonlíthatja sajátját.
Benchmarking módszerek:
Elismerés illeti a Xerox-ot a hagyományos módszertan megváltoztatásáért és azért, mert új értelmet adott a "benchmarking" elnevezésnek.
Alkalmazása nemcsak a pénzügyi szektorra és a fizetések, különleges juttatások összehasonlítására korlátozódik, hanem egy javított terméktervezet és gyártás kidolgozására is érvényes, kiválasztva a versenytársak legértékesebb tulajdonságait és szemléletmódját.
A benchmarking előnyei:
- Betekintést enged
- Új látószög - magunkat és másokat tekintve
- Új célkitűzések
- Új módszerek
- A jövő előrevetítése
- Mely területre koncentráljunk, melyek a kedvező lehetőségek
- Lerombolja a "mi vagyunk a legjobbak" tévhitet
Amiért nem sikerül
- Nem eredményorientált
- Homályos célkitűzések
- Megbízhatatlan csoport
- Kirekesztett/beavatatlan részvényesek
- Előzetes tervek hiánya
- A szervezet védekezővé válik
- A vizsgálat hátráltatja a működést
- Adatok félreértelmezése
- Kiindulópont helyett megoldásnak tekintik
Rendszeresen használt adatbázisok:
- Csúcsteljesítményű vállalatok
- Világszínvonalú gyártás
- Világszínvonalú beszerzés
- Vezetői gyakorlat a marketing területén
- Pénzügyi vezetés
Összefoglalás: A vállalatnak miért van szüksége benchmarkingra?
- A vállalat találgathat, de pontosan nem tudhatja, hogy:
- a legjobb vállalatokkal összehasonlítva a teljesítmény egyes fontos területein hová sorolható
- mennyi változtatás szükséges a felzárkózáshoz
- milyen változtatásra van szükség a legjobb teljesítmény elérése érdekében
- Rendszerint a vállalat nagyjából ismeri saját viszonylagos pénzügyi teljesítményét, de nem tudja, hol rejlenek az egyes problémák és kedvező lehetőségek, amelyek elengedhetetlenek a jelentős lépések megtétele érdekében.
A vállalat hasznára válik, ha egy új, objektív oldalról vizsgálják meg és vetik össze teljesítményét a legjobbakkal, melyre a benchmarking a legjobb lehetőség!