Az online-reklám a KKV-k fegyvere

A Policy Agenda az Ipsosszal együttműködve azt vizsgálta, hogy a KKV-cégvezetőknek milyen elképzelései, tapasztalatai vannak a reklámpiacon. A kis- és középvállalati konjunktúra-index program márciusi kutatási adatai azt mutatták, hogy a kkv-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez. Előbbi módszert a válaszadók 44 százaléka jelölte meg, utóbbit 42 százalékuk (egy válaszadó több lehetséges módszert is választhatott).

A hagyományos médiareklámok ? vélhetően részben költségességük, részben a KKV-k szempontjából nem elég, vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt ? ebben a vállalati körben másodlagos szerepet kapnak, csak a szektor vállalatainak 27 százaléka tervez hirdetni általuk a következő fél év során. Közterületi reklámokra ezen belül a kis- és középvállalatok 14 százaléka számít csupán üzenetei célba juttatása során. A kutatás eredményei így azt sugallják, hogy a KKV-k leginkább az internetre hagyatkoznak kommunikációjukban.

A kereskedők és szolgáltatók nyomulnak

Megerősítik ezt a Policy Agenda és az Ipsos legutóbbi, júniusi mérésének adatai is, hiszen a megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44 százaléka hirdeti magát ? a saját honlapján kívül is ? az interneten. Érdekes, hogy további 8 százalék, bár eddig nem tette ezt, de a következő időszakban tervezi. Ugyanakkor ebből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy a KKV-k internetes hirdetési aktivitása összességében növekedni fog, ugyanis jelentős arányt képviselnek közöttük a lemorzsolódók. A megkérdezett KKV-k 14 százalékára jellemző, hogy korábban hirdette magát az interneten, de ma már nem teszi. További 34 százalék pedig eddig sem hirdetett így és a továbbiakban sem áll szándékában.

Az online hirdetésekhez való viszonyban nagyon markáns ágazati különbségek fedezhetők fel. Miközben az alaptevékenység, az ipar és feldolgozóipar, valamint a szállítás, távközlés területén működő vállalatok legnagyobb csoportját azok a vállalkozások jelentik, amelyek eddig sem hirdették magukat így, és a továbbiakban sem tervezik ezt, addig a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások hattizede hirdeti magát az interneten ma is.

A regionális eltérések kevésbé markánsak, de az egyértelműen megállapítható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi vállalkozások az átlagosnál kevésbé nyitottak az ilyesfajta hirdetési tevékenységre.

Azok a vállalkozások viszont, amelyek hirdetik magukat az interneten, túlnyomórészt, 83 százalékban ezt folyamatosan, vagy szinte folyamatosan teszik. Az alkalmi internetes jelenlét csak 17 százalékukra jellemző.

Nincs mindenkinek honlapja

Függetlenül attól, hogy jelenleg folytat-e bármilyen internetes hirdetési tevékenységet, a kutatók rákérdeztek a vállalatoknál, hogy eddig milyen internetes lehetőségeket használtak, vagy használnak fel termékiek, szolgáltatásaik bemutatására. A vállalatok négyötödének van (vagy volt) saját honlapja. Közel felük használt már internetes hirdetéseket, csaknem négytizedük pedig elektronikus hírlevelet.

A KKV-k csupán egynegyede igyekszik kihasználni a közösségi oldalak adta lehetőségeket termékei, szolgáltatásai népszerűsítésére. Egyéb módokat 9 százalékuk említett. Az egyéb említések sokfélék voltak, de leggyakrabban tematikus, szakmai gyűjtőoldalakra, online piacterekre, webáruházakra és aukciós oldalakra, a Google szolgáltatásaira (pl. Adwords), internetes adatbázisokra, cégkeresőkre, más cégek honlapjain való megjelenésre utaltak a megkérdezettek. Mindössze a vállalkozások 7 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem használja, nem használta az internetet ilyen célokra.

A módszertanról: a kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúrafelmérés reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A lekérdezést június 15-24. között az Ipsos közvéleménykutató végezte az online vállalati panelen keresztül

forrás: http://www.kreativ.hu/media/cikk/az_online_reklam_a_kkv_k_fegyvere

2011.07.20.

  • Már több mint 10.000 középiskolás töltötte ki a Nagy Diák AgrártesztetMire jó egy drón a mezőgazdaságban? Mit jelent a precíziós gazdálkodás? Milyen az intelligens mechanikus gyomirtás? Ehhez hasonló kérdéseket kell megválaszolnia azoknak a középiskolásoknak, akik a Nagy Diák Agrárteszt 2. online vetélkedőn december 15-ig még versenybe szállnának az értékes nyereményekért.
  • Sütve és főzve is egészséges a laskagomba, mégis keveset fogyasztunk belőleA többféleképpen elkészíthető laskagomba nemcsak finom, hanem magas rost- és fehérjetartalma miatt rendkívül egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség-és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő kampánya, az Európai Friss Csapat program. Ennek ellenére az átlagos éves gombafogyasztás országosan csupán 1 kilogramm fejenként, míg az uniós átlag ennek négyszerese.
  • Folyamatosan erősödik a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogásaÚjabb tagszervezetekkel bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF). Minden eddiginél erősebb a határon inneni és túli gazdák összefogása, együttműködésük pedig még szorosabbá válhat a jövőben.