Az online-reklám a KKV-k fegyvere

A Policy Agenda az Ipsosszal együttműködve azt vizsgálta, hogy a KKV-cégvezetőknek milyen elképzelései, tapasztalatai vannak a reklámpiacon. A kis- és középvállalati konjunktúra-index program márciusi kutatási adatai azt mutatták, hogy a kkv-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez. Előbbi módszert a válaszadók 44 százaléka jelölte meg, utóbbit 42 százalékuk (egy válaszadó több lehetséges módszert is választhatott).

A hagyományos médiareklámok ? vélhetően részben költségességük, részben a KKV-k szempontjából nem elég, vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt ? ebben a vállalati körben másodlagos szerepet kapnak, csak a szektor vállalatainak 27 százaléka tervez hirdetni általuk a következő fél év során. Közterületi reklámokra ezen belül a kis- és középvállalatok 14 százaléka számít csupán üzenetei célba juttatása során. A kutatás eredményei így azt sugallják, hogy a KKV-k leginkább az internetre hagyatkoznak kommunikációjukban.

A kereskedők és szolgáltatók nyomulnak

Megerősítik ezt a Policy Agenda és az Ipsos legutóbbi, júniusi mérésének adatai is, hiszen a megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44 százaléka hirdeti magát ? a saját honlapján kívül is ? az interneten. Érdekes, hogy további 8 százalék, bár eddig nem tette ezt, de a következő időszakban tervezi. Ugyanakkor ebből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy a KKV-k internetes hirdetési aktivitása összességében növekedni fog, ugyanis jelentős arányt képviselnek közöttük a lemorzsolódók. A megkérdezett KKV-k 14 százalékára jellemző, hogy korábban hirdette magát az interneten, de ma már nem teszi. További 34 százalék pedig eddig sem hirdetett így és a továbbiakban sem áll szándékában.

Az online hirdetésekhez való viszonyban nagyon markáns ágazati különbségek fedezhetők fel. Miközben az alaptevékenység, az ipar és feldolgozóipar, valamint a szállítás, távközlés területén működő vállalatok legnagyobb csoportját azok a vállalkozások jelentik, amelyek eddig sem hirdették magukat így, és a továbbiakban sem tervezik ezt, addig a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások hattizede hirdeti magát az interneten ma is.

A regionális eltérések kevésbé markánsak, de az egyértelműen megállapítható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi vállalkozások az átlagosnál kevésbé nyitottak az ilyesfajta hirdetési tevékenységre.

Azok a vállalkozások viszont, amelyek hirdetik magukat az interneten, túlnyomórészt, 83 százalékban ezt folyamatosan, vagy szinte folyamatosan teszik. Az alkalmi internetes jelenlét csak 17 százalékukra jellemző.

Nincs mindenkinek honlapja

Függetlenül attól, hogy jelenleg folytat-e bármilyen internetes hirdetési tevékenységet, a kutatók rákérdeztek a vállalatoknál, hogy eddig milyen internetes lehetőségeket használtak, vagy használnak fel termékiek, szolgáltatásaik bemutatására. A vállalatok négyötödének van (vagy volt) saját honlapja. Közel felük használt már internetes hirdetéseket, csaknem négytizedük pedig elektronikus hírlevelet.

A KKV-k csupán egynegyede igyekszik kihasználni a közösségi oldalak adta lehetőségeket termékei, szolgáltatásai népszerűsítésére. Egyéb módokat 9 százalékuk említett. Az egyéb említések sokfélék voltak, de leggyakrabban tematikus, szakmai gyűjtőoldalakra, online piacterekre, webáruházakra és aukciós oldalakra, a Google szolgáltatásaira (pl. Adwords), internetes adatbázisokra, cégkeresőkre, más cégek honlapjain való megjelenésre utaltak a megkérdezettek. Mindössze a vállalkozások 7 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem használja, nem használta az internetet ilyen célokra.

A módszertanról: a kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúrafelmérés reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A lekérdezést június 15-24. között az Ipsos közvéleménykutató végezte az online vállalati panelen keresztül

forrás: http://www.kreativ.hu/media/cikk/az_online_reklam_a_kkv_k_fegyvere

2011.07.20.

  • Ennyit mobiloznak el a magyar fiatalok havontaA fiatalok átlagosan 4800 forintért mobiloznak havonta, és 59%-uk saját maga fizeti a számláját – olvasható a K&H közleményében. A 19-29 éves fiatalok körében 94%-is az érintőképernyős okostelefonok aránya, és a korosztály idősebb tagjainál a havi összeg átlagosan már 5200 forintra rúg.
  • Hogyan válasszuk ki a jó online marketingest?Sok cég tisztában van azzal, hogy csak botladozik az online kommunikációs csatornákon, de azt sem tudják, honnan akaszthatják le a megfelelő szakembert. Szesztay Péter online marketing szakértő segítségével megmutatjuk, hogyan találhatjuk meg az igazán jó online marketingest a cégünknek és mikor érdemesebb inkább ügynökséggel vagy szabadúszóval dolgozni, mint alkalmazni valakit.
  • Az employer branding szerepe a vállalati életbenA munkáltatói márkaépítés, más néven Employer Branding a HR szakma marketinggel történő összekapcsolása. Mint már korábban is írtunk róla, a rendelkezésre álló munkaerő, ezen belül is a képzett és tehetséges munkavállalók számának folyamatos csökkenése miatt vállalkozásunk külső megítélése folyamatos alakuláson megy keresztül.