Az Európai Parlament szabályozná a közösségimédia-platformok befolyását a szólásszabadságra
A képviselők egy vita keretén belül, a technológiai óriások demokratikus ellenőrzését kérték a szólásszabadság érdekében.
A Tanács portugál elnökségét képviselő Ana Paula Zacarias európai ügyi államtitkár és Věra Jourová bizottsági alelnök részvételével lezajlott vitában a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségimédia-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra.
A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat.
Sürgették a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról készülő jogszabályban és a demokráciáról szóló cselekvési terv részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Fellépnének az egyoldalú döntéshozatal ellen
A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezeket a döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.
A további témák között az alábbiak szerepeltek:
- a dezinformáció és az erőszakkeltés ellen meg kell védeni a demokráciát és az uniós értékeket;
- a technológiát a politikai párbeszéd fokozására kellene kihasználni annak elfojtása helyett, ugyanakkor foglalkozni kell az online terjedő gyűlöletbeszéddel és diszkriminációval;
- a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasználását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást;
- a tech-monopóliumok kialakulásának problémája és ezek hatása a médiapluralizmusra és a közbeszéd sokszínűségére;
- az online és az offline tér hamis szétválasztása;
- a legnagyobb platformok által okozott vagy általuk súlyosbított rendszerszintű kockázat, társadalmi és gazdasági kár.
A teljes vita itt tekinthető meg.
A vita magyar felszólalói
Háttér
A Parlament 2020 októberében a digitális szolgálatásokról szóló törvényhez készített ajánlásaiban hangsúlyozta, a jogszabályok betartatása továbbra is hatóságok feladata kell, hogy maradjon, és a felhasználók által létrehozott tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős határozatot független bírói testületnek kell meghoznia, nem pedig magáncégeknek.
A 2019-es európai választásokat cselekvési terv elkészítésével és az Európai Bizottság platformok számára készített gyakorlati szabályzatával védték a dezinformációtól. Azonban a Bizottság a demokráciáról szóló cselekvési tervében megerősítette, hogy az önszabályzó lépések helyett kötelező és megegyezésen alapuló szabályokkal kell megfelelőképpen védeni a felhasználók alapvető jogait és szabályozni a tartalommoderálást.
A Parlament a közelmúltban felszólalt az alapvető jogok romlása, a médiaszabadság aggasztó állapota és a külföldi és belföldi szereplők által terjesztett online dezinformációs kampányok ellen.
A közelmúltban zártkörű sajtóbeszélgetést rendezett az Európai Parlament magyarországi kapcsolattartó irodája a digitális szolgáltatások uniós szabályozásáról. Az Európai Unió megváltoztatná a legnagyobb média platformok reklámozási és szabályozási alapelveit, a mesterséges intelligencia és a tárolt személyes adatok felhasználását is. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben.
#médiaplatformok #EU #EP #etikusmagatartás #személyesadatokvédelme #szólásszabadság #egyoldalúszabályozás #közösségimédia #SocialMedia #EurópaiUnió
2021. 02. 17.
Manta Digitál Marketing Kft.
