Az Európai Parlament szabályozná a közösségimédia-platformok befolyását a szólásszabadságra

A képviselők egy vita keretén belül, a technológiai óriások demokratikus ellenőrzését kérték a szólásszabadság érdekében.

A Tanács portugál elnökségét képviselő Ana Paula Zacarias európai ügyi államtitkár és Věra Jourová bizottsági alelnök részvételével lezajlott vitában a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségimédia-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra.

 

 A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat.

Egységes szabályrendszer kialakításával növelné az Európai Parlament a felhasználók védelmét

 Sürgették a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról készülő jogszabályban és a demokráciáról szóló cselekvési terv részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

 Fellépnének az egyoldalú döntéshozatal ellen

 A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezeket a döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.

A további témák között az alábbiak szerepeltek: 

  • a dezinformáció és az erőszakkeltés ellen meg kell védeni a demokráciát és az uniós értékeket; 
  • a technológiát a politikai párbeszéd fokozására kellene kihasználni annak elfojtása helyett, ugyanakkor foglalkozni kell az online terjedő gyűlöletbeszéddel és diszkriminációval; 
  • a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasználását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást; 
  • a tech-monopóliumok kialakulásának problémája és ezek hatása a médiapluralizmusra és a közbeszéd sokszínűségére; 
  • az online és az offline tér hamis szétválasztása;
  • a legnagyobb platformok által okozott vagy általuk súlyosbított rendszerszintű kockázat, társadalmi és gazdasági kár.

 

A teljes vita itt tekinthető meg.

 

A vita magyar felszólalói 

 

Háttér

A Parlament 2020 októberében a digitális szolgálatásokról szóló törvényhez készített ajánlásaiban hangsúlyozta, a jogszabályok betartatása továbbra is hatóságok feladata kell, hogy maradjon, és a felhasználók által létrehozott tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős határozatot független bírói testületnek kell meghoznia, nem pedig magáncégeknek.

 

A 2019-es európai választásokat cselekvési terv elkészítésével és az Európai Bizottság platformok számára készített gyakorlati szabályzatával védték a dezinformációtól. Azonban a Bizottság a demokráciáról szóló cselekvési tervében megerősítette, hogy az önszabályzó lépések helyett kötelező és megegyezésen alapuló szabályokkal kell megfelelőképpen védeni a felhasználók alapvető jogait és szabályozni a tartalommoderálást.

A Parlament a közelmúltban felszólalt az alapvető jogok romlása, a médiaszabadság aggasztó állapota és a külföldi és belföldi szereplők által terjesztett online dezinformációs kampányok ellen.

A közelmúltban zártkörű sajtóbeszélgetést rendezett az Európai Parlament magyarországi kapcsolattartó irodája a digitális szolgáltatások uniós szabályozásáról. Az Európai Unió megváltoztatná a legnagyobb média platformok reklámozási és szabályozási alapelveit, a mesterséges intelligencia és a tárolt személyes adatok felhasználását is. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben.

 

#médiaplatformok #EU #EP #etikusmagatartás #személyesadatokvédelme #szólásszabadság #egyoldalúszabályozás #közösségimédia #SocialMedia #EurópaiUnió

 

2021. 02. 17.
Manta Digitál Marketing Kft.