A tárgy a kulcs, avagy hogyan spameljünk okosan
A magyarok korántsem annyira elutasítóak a kéretlen üzenetekkel, reklámlevelekkel szemben, mint a fejlettebb országok netezői, és kifejezetten kedvelik, ha megszemélyesített levelet kapnak, s ezeket többnyire el is olvassák? erősítette meg a Magyar Marketingszövetség (MMSZ) Internet Marketing Klubjának vezetője, Varga István. Feltéve, hogy eljutnak idáig az olvasásban. Ami persze attól is függ, mennyi levelet kapnak naponta, és mennyire rutinosak és/vagy tudatosak a szelektálásban.
Egy vezető átlagosan egy másodpercet tölt annak eldöntésével, hogy olvassa-e vagy törli az e-levelet ? tette hozzá. Varga István szerint azonban ez nem elsősorban a megszemélyesítésen múlik, hanem sokkal inkább a levél feladóján és a tárgyán. Hiszen azt, hogy névre szóló-e a levél, többnyire csak ezek után látja meg a címzett. S ha a feladó és a tárgy is teljesen érdektelen a számára, akkor nagy valószínűséggel kidobja a levelet.
Persze attól is függ a dolog, hogy milyen a levelezőrendszer, mit lát első körben a címzett. Ha csak a feladót és a tárgyat, akkor az alapján dönt. Ha viszont a megszólítást és a levél elejét is, akkor az is nyomhat a latban. És persze lehet olyan is a tárgy, amiben már rögtön benne van a névre szóló megszólítás is.
A feladó többnyire adott. Ha ismeretlen, lehet, hogy automatikus törlésre van ítélve a levél. De nem feltétlenül. Például ha a névből kiderül, hogy mivel foglalkozhat (pl. szakmabeli, a címzett személyes érdeklődési körébe tartozik), akkor jobb eséllyel kerüli el a kukát. Ha ismert, akkor lehet eleve ellenszenves, rokonszenves, vagy közömbös is.
A tárgyon azonban sok múlhat: figyelemfelkeltő-e, jópofa-e, stb. Ha ügyes a tárgy megfogalmazása, akkor olyan levélbe is belekukkanthat a címzett, amelybe egyébként esze ágában sem lett volna. Varga István ezt úgy foglalta össze, hogy a tárgyban is kezd fontossá válni a gondos szerkesztés, az ötletesség. Amit persze néha túlzásba is visznek. Mostanában komoly hivataloknál sem ritka nemcsak a blikkfangos, de az erősen bulváros, szenzációhajhász tárgy adás.
Online szakemberekből ma már nincs hiány (legalábbis sokan vannak, akik így hirdetik magukat). Az MMSZ-nek is vannak szakértői (nemrégen újította meg a szakértővé válás feltételeit). Az óradíjukat azonban nem minden cég engedheti meg magának. Varga István szerint például a 10-15 ezer forintos óradíj még az alsó kategóriába tartozik a piacon. Mit tehet akkor egy mikro, vagy kisvállalkozás, ha egyébként lát fantáziát az e-mailen küldött reklámokban, és azt szeretné, hogy minél többen olvassák a leveleit. Persze, a megszemélyesítés is fontos. De mi legyen a tárggyal, és mire nem árt még odafigyelni a siker érdekében? Varga István két dolgot javasol. Az egyik, az e-learning. Ezen az úton számos ingyenes továbbképzési lehetőséghez lehet hozzájutni. A másik, hogy amit tanul a vállalkozó az egyik e-órán, azt alkalmazza is. Gyakorolja és tesztelje, a saját vevőkörében, potenciális piacán milyen hatást ér el vele.
Magyarországon Európa egyik legszigorúbb adatvédelmi törvénye van életben, a betartatására azonban nincs megfelelő hatóság, amely érdemben intézkedni tudna ? jegyezte meg a szakember. Jól jelzi ezt például a Nielsen felmérésében szereplő megállapítás is: 62 százalék azok aránya, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról. Holott a lemondási lehetőségnek minden reklámlevélen, hírlevélen ott kellene lennie a magyar (és sok más országbeli) törvények szerint. De mivel nincs, aki ezt ellenőrizze, az emberek és a cégek nincsenek védve.
