A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot hozott létre az EU

A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság a mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait és kihívásait vizsgálja majd, emellett célkitűzésekkel és a célok eléréséhez szükséges lépésekkel teli menetrendet határoz meg az Európai Unió számára.

Az Európai Parlament három különbizottságot és egy állandó albizottságot állított fel 2020.06.19-én, csütörtökön. A képviselők nagy többséggel 3 darab, 12 hónapig működő különbizottság és egy állandó albizottság létrehozása mellett döntöttek.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság albizottsága adózási kérdéseket vizsgál majd, a különbizottságok a rákkal, a mesterséges intelligenciával, és a külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációs kampányokkal foglalkoznak majd. Ezek egy évig működnek, de a megbizatásuk meghosszabbítható. Mindhárom új különbizottságnak 33 tagja lesz.

A rák legyőzésével foglalkozó különbizottság feladata többek között annak felmérése, hogy milyen jogszabályokat alkothat és egyéb intézkedéseket hozhat az Unió a rák megelőzésére és legyőzésére, és hogyan segítheti az Unió a leghatékonyabban a rákellenes kutatást.

Az uniós demokratikus folyamatokba való külső beavatkozással, köztük a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság többek között a kulcsfontosságú választási szabályok megsértését vagy megkerülését feltáró vizsgálatok részletes elemzésével foglalkozik majd. Be kell azonosítania azokat a területeket, ahol jogszabályalkotással vagy egyéb módon kellene foglalkozni a közösségi médiával, közös uniós fellépést kell javasolnia a hibrid fenyegetések ellen, és fel kell lépnie az Unión kívüli országokból rossz szándékkal érkező információs kampányokkal vagy stratégiai kommunikációval szemben.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság a mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait és kihívásait vizsgálja majd, emellett célkitűzésekkel és a célok eléréséhez szükséges lépésekkel teli menetrendet határoz meg az Unió számára.

Az Európai Parlament 2020. június 18-i határozata a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és hivatali idejének meghatározásáról (2020/2684(RSO)):

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Elnökök Értekezlete által előterjesztett javaslatra,

– tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,

A. mivel az Európai Unió egyértelmű hatáskörökkel rendelkezik a digitális menetrend és a mesterséges intelligencia területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4., 13., 16., 26., 173., 179., 180., 181., 182., 186. és 187. cikke értelmében;

B. mivel az itt felállított különbizottságnak holisztikus megközelítést kell alkalmaznia, amely olyan közös, hosszú távú álláspontot képvisel, amely kiemeli a digitális korban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kulcsfontosságú uniós értékeket és célkitűzéseket;

C. mivel fontos biztosítani, hogy a digitális átállás emberközpontú legyen, és összhangban álljon az Európai Unió Alapjogi Chartájával;

D. mivel a mesterséges intelligencia használata olyan jelentős alapjogi kihívásokat von maga után, mint például – de nem kizárólag – a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartásához való jog, valamint jelentős technológiai fejlődés és innovatív megoldások alkalmazása;

E. mivel a digitális átállás a gazdaság és a társadalom minden aspektusára hatással lesz;

F. mivel a digitalizáció átalakítja iparunkat és piacainkat, ezért a meglévő jogszabályokat ki kell igazítani;

G. mivel fontos, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel az egységes piacnak a nemzeti jogszabályok eltéréseiből eredő széttöredezettségének elkerülése érdekében;

1. úgy határoz, hogy a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot állít fel, melynek az alábbi szigorúan meghatározott feladatai lesznek:

• a) elemezze a mesterséges intelligencia által a digitális korban az EU gazdaságára, különösen a készségekre, a foglalkoztatásra, a pénzügyi technológiára, az oktatásra, az egészségügyre, a közlekedésre, az idegenforgalomra, a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, a védelemre, az iparra, az energiára és az e-kormányzásra gyakorolt jövőbeli hatásokat;
• b) vizsgálja meg a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentette kihívást és annak az üzleti értékhez és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulását;
• c) elemezze harmadik országok megközelítését és az uniós fellépések kiegészítéséhez való hozzájárulásukat;
• d) nyújtson be értékelést a Parlament illetékes állandó bizottságainak, amely meghatározza a közép- és hosszú távú közös uniós célkitűzéseket, és tartalmazza az azok eléréséhez szükséges főbb lépéseket, kiindulási pontként a 2020. február 19-én közzétett alábbi bizottsági közleményeket használva:
• – Európa digitális jövőjének megtervezése (COM(2020)0067),
• – Európai adatstratégia (COM(2020)0066),
• – Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, COM(2020)0065,
• – Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és termékfelelősségi vonatkozásairól (COM(2020)0064),
• beleértve „A digitális korra felkészült Európa” című menetrendet, amely stratégiai tervet biztosít az EU számára, meghatározva közép- és hosszú távú közös célkitűzéseit és az azok eléréséhez szükséges főbb lépéseket;

2. hangsúlyozza, hogy a különbizottság valamennyi ajánlását ismertetni kell a Parlament illetékes állandó bizottságával, amely adott esetben nyomon követi azt;

3. úgy határoz, hogy a különbizottság felelősségi körébe tartozó területtel kapcsolatos uniós jogszabályok elfogadását, nyomon követését és végrehajtását érintő ügyekért felelős állandó parlamenti bizottságok hatásköre, személyzete és a rendelkezésükre álló erőforrások változatlanok maradnak, nem módosítják vagy kettőzik meg azokat;

4. úgy határoz, hogy amennyiben a különbizottság munkája bizalmas jellegű meghallgatást, személyes adatokat magában foglaló tanúvallomást, vagy hatóságokkal és testületekkel bizalmas információkról, többek között az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(1) 63. cikke szerint bizalmasnak nyilvánított tudományos vizsgálatokról vagy azok részeiről folytatott eszmecserét vagy meghallgatást foglal magában, az érintett ülést zárt ajtók mögött kell megtartani; úgy határoz továbbá, hogy a tanúknak és a szakértőknek joguk van arra, hogy zárt ülés keretében tegyenek nyilatkozatot vagy tanúvallomást;

5. úgy határoz, hogy a nyilvános ülésekre meghívott személyek listáját, az ilyen üléseken részt vevő személyek listáját és az ilyen ülések jegyzőkönyvét nyilvánosságra kell hozni;

6. úgy határoz, hogy a különbizottsághoz eljuttatott bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 221. cikkében foglalt eljárás szerint kell értékelni; úgy határoz továbbá, hogy az ilyen információt kizárólag a különbizottság végleges jelentésének elkészítéséhez lehet felhasználni;

7. úgy határoz, hogy a különbizottság 33 tagú lesz;

8. úgy határoz, hogy a különbizottság hivatali ideje 12 hónap, és hogy hivatali ideje az alakuló ülésének napján kezdődik;

9. úgy határoz, hogy a különbizottság félidős jelentést nyújthat be a Parlamentnek, és hogy a meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ténymegállapításokat és ajánlásokat tartalmazó végleges jelentést kell benyújtania az állandó bizottságok eljárási szabályzata VI. melléklete szerinti hatásköreinek sérelme nélkül.

Nagyon fontos, hogy a digitális jelenben szabályozzák a fentieket, hogy a jövőben egyértelmű és átlátható legyen a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó rendszer meghatározása, és viszonyítási alapja.

2020.06.20.

Csurja Zsolt