A csapvíz minőségének javulását ígérő szabályról döntött az Európai Parlament

Az Európai Parlament elfogadta az új ivóvízminőségi irányelvet, amelytől azt várja, hogy még a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok is jó minőségű csapvízhez jutnak majd.


A Parlament jóváhagyta az ivóvízminőséget szabályozó új irányelvről született megállapodást. Az új szabályokra azért volt szükség, hogy az Európai Unióban mindenhol jó legyen a csapvíz minősége. Ezt és az ivóvízhez való egyetemes hozzáférést kérte az a több mint 1,8 millió európai polgár, aki támogatása jeléül aláírta a Right2Water petíciót, az Unió történetének első eredményes európai polgári kezdeményezését.

 

• Ha kevesebb palackozott ivóvizet fogyasztanánk, évente legalább 600 millió euróval kevesebb kiadása lenne az európai háztartásoknak

• A „Right2Water” az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyből uniós jogszabály lett

• Szigorodnak egyes szennyező anyagok határértékei

Az európai Parlament elfogadta az új ivóvízminőségi irányelvet, amelytől azt várja, hogy még a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok is jó minőségű csapvízhez jutnak majd.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a középületekben ingyen lehessen csapvizet fogyasztani, és lehetőség szerint az éttermek, menzák és egyéb vendéglátóhelyek is legfeljebb csak alacsony felszolgálási díjat számoljanak fel ezért. A tagállamoknak emellett külön intézkedésekkel kell biztosítaniuk, hogy a társadalom kiszolgáltatott csoportjai, így a menekültek, a nomád életmódot folytató közösségek, a hajléktalanok és a roma kisebbségek is könnyebben ivóvízhez jussanak.

A csapvíz minőségének javítására törekszik az Európai Unió

 A csapvíz minőségének folyamatos ellenőrzése és javítása

 Javítani kell a csapvíz minőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett inkább a csapvizet válasszák, a vízminőség javítása pedig a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érhető el. A Bizottság 2022 elejére összeállít és folyamatosan vezet majd egy listát azokról a vegyi anyagokról és vegyületekről, amelyek a tudomány szerint károsítják az egészséget, vagy amelyektől tartanak az emberek. Többek között gyógyszerek, endokrin károsító vegyületek, illetve mikroműanyagok lesznek rajta.

 A Bizottság európai jegyzéket készít azokról az anyagokról is, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az ivóvízzel.

 A tagállamok felelőssége, hogy az új követelmények betartását szolgáló intézkedések az elővigyázatosság elvén alapuljanak, és semmilyen körülmények között ne vezessenek az ivóvíz jelenlegi minőségének romlásához.

 Christophe Hansen (EPP, Luxemburg) jelentéstevő szerint

„Az ivóvízminőségről húsz évvel ezelőtt született az első, ma is hatályos irányelv. Ideje a szabályokat felülvizsgálni, és szigorítani bizonyos szennyező anyagok, például az ólom határértékét. Az Európai Parlament rendkívül fontosnak tartja, hogy az új irányelv még biztonságosabbá tegye a csapvízfogyasztást, és a szabályozás az új keletű szennyező anyagokkal is számoljon. Ezért nagyon örölök, hogy a rendelkezések már a mikroműanyagokra és az endokrin rendszert károsító, biszfenol-A jellegű anyagokra is kiterjednek.”

A vitában magyar képviselő nem szólalt fel.

A következő lépések

Az irányelv tizenkét nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamok két éven belül hatályba léptetik a megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.

Háttér

Az Európai Bizottság megállapította, hogy ha az európai háztartások kevesebb palackozott vizet fogyasztanának, évente összességében legalább 600 millió eurót tudnának megtakarítani. Ahogy nőne a bizalom a csapvíz iránt, úgy csökkenne a palackok miatti műanyaghulladék, így a tengert szennyező anyagok mennyisége. Európa tengerpartjain a vizespalack az egyik leggyakoribb egyszer használatos műanyag szemét.

 

2020.12.17.
Manta Digitál Marketing Kft.

  • Hogyan védekezik az EU a kibertámadások ellen? Az ellopott adatoktól a blokkolt kórházi rendszerekig: a kibertámadások veszélyes következményekkel járhatnak. Összefoglaltuk, miért olyan nagy a jelentősége a kiberbiztonságnak.
  • Új rekordokat és élénkülést hozhat a zöld hitelAz energiatakarékos új lakások térnyerését célzó Zöld Otthon Program indulása máris hatással volt a piacra: az új lakások iránt érdeklődők száma jelentősen, éves szinten például 68 százalékkal nőtt. A következő időszakban még több új lakás épülhet, a lakásépítési kedv egyébként is erősödik. Az év első nyolc hónapjában 14 százalékkal több lakóépület kapott engedélyt, mint a járvány előtt.
  • Elindult a NAK TechLab harmadik agrár startup programjaSzeptemberben kezdetét vette a NAK TechLab harmadik agrár startup inkubációs programja, amelyben olyan friss vállalkozások, új típusú fejlesztések támogatása zajlik, melyek elősegítik az agrárium digitalizációjának előremozdítását. A három hónapos programban új agrárszolgáltatások megjelenését megalapozó projektek indulhatnak a startupok és nagyvállalatok között.